Az atomenergia békés célú, biztonságos alkalmazása és ennek törvényi keretek közé helyezése elsődleges cél minden érintett állam tekintetében. Szükséges olyan szabályozási rendszer kialakítása mind hazai, mind nemzetközi szinten, ami biztosítja a megfelelő biztonsági előírásokat, követelményeket, valamint hatósági ellenőrzést.
Hazánkban az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény adja a jogi szabályozás alapját, valamint biztosítja a környezet és a lakosság egészségét, védelmét. A törvény hatálya az atomenergia felhasználásával járó jogosultságokra és kötelezettségekre, annak békés alkalmazására, továbbá a természetes és mesterséges ionizáló sugárzás káros hatásai elleni védelemre terjed ki. Több kormányrendelet és miniszteri rendelet foglalkozik az ezekhez kapcsolódó engedélyezési eljárásokkal, a törvény végrehajtásával, hatósági ellenőrzési feladatokkal. A hazai szabályozás részei ezenkívül az Európai Unió irányelvei (Euratom), szerveinek rendeletei, valamint a nemzetközi egyezményeket kihirdető jogszabályok.
Közigazgatási szinten az Országos Atomenergiai Hivatal, mint kormányzati főhivatal ajánlásokat fogalmaz meg, amit útmutató formájában közöl főként a nukleáris biztonsági követelmények, rendelkezések teljesítéséről. Ezek közé tartozik a radioaktív hulladékok és kiégetett üzemanyag biztonságos kezelése, nukleárisbaleset-elhárítás, nukleáris védettség, nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása, továbbá az atomkárokért való felelősség. A Hivatal irányítása alá tartozó további területek a teljesség igénye nélkül: nukleáris létesítmény biztonsági felügyelete, veszélyhelyzet-kezelés, sugárvédelem, nukleáris létesítménnyel és radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmények hatósági felügyelete.
Mivel az atomenergia helytelen felhasználásából igen súlyos következmények származhatnak, így a veszélyhelyzet-kezelésre különösen nagy hangsúlyt fektetnek. Éppen ezért hozták létre az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Tervet (OBEIT), ami az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (ONER) felépítését és működését érintő főbb jogszabályokat és egyéb szabályozásokat foglalja össze. Az ONER riasztási gyakorlatok által ellenőrzi a leírt folyamatok begyakorlását, a kapcsolattartási pontokat, a riasztási feladatokról döntést hozó szakembereket, valamint az ONER szerveiben közreműködő állomány rendelkezésre állását. A Rendszer veszélyhelyzeti kritikus feladatai közé tartozik többek között a beavatkozás általános irányítása, telephelyi sugárvédelem és fizikai védelem, rendvédelmi szervek tevékenységének összehangolása, országos sugárvédelmi feladatok, Magyar Honvédség országos irányítása, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség értesítése.
Mindezen intézkedésekre és szabályozásokra azért van szükség, mivel az atomenergia alkalmazásának egyik legfontosabb területe hazánkban a villamosenergia-termelés, a Paksi Atomerőmű a villamosenergia körülbelül 50 százalékát nyújtja. Ezenkívül a radioaktív izotópok és ionizáló sugárzások felhasználása kiterjed az egészségügyi ellátás, az ipar, a mezőgazdaság, a tudományos kutatás és az oktatás területére is.
