Mind nemzetközi, mind hazai szinten már régóta kialakult az élsport és ezzel párhuzamosan már régen megjelentek az ezzel kapcsolatos csalások. A kérdés adott, mely sportágak érintettek és kik bonyolítják le ezeket az ügyleteket?
A válasz lehetne egyszerű, hogy sokáig kellene keresni olyan sportágat ahol még nem követtek el bundázást. Viszont, hogy átlássuk, az egész folyamatot ennél sokkal jobban el kell mélyedni a történetben. A sportcikkek között találkozhatunk elcsalt baseball, tenisz, labdarugó, kézilabda mérkőzésekről szóló beszámolókkal, hogy csak néhány nagyobb sportágat említsek. A legjelentősebb esetek viszont mégis a fociban figyelhetők meg, elég csak a Juventus pár évvel ezelőtti bundabotrányára gondolni, másrészről pedig érdekes, hogy egy felmérés alkalmával 19 olasz élvonalbeli edzőt megkérdeztek, hogy szerintük jelen van-e a bunda az olasz futballban, mindannyian igennel feleltek, viszont már arra a kérdésre, hogy voltak-e már valaha érintettek ilyen ügyekben egyhangúan nemmel válaszoltak.
Az egész világot behálózó bundamaffia története Szingapúrban kezdődőt, párhuzamosan az online sportfogadás kialakulásával kezdtek előretörni a nemzetközi csalásra specializálódott szervezetek. A szingapúri csalók , a fogadások kiokoskodói a megfelelő taktikát választották, amikor remekül felismerték azt, hogy nem a sztárcsapatokat, sztárjátékosokat kell lefizetni, nem azokkal a meccsekkel kell foglalatoskodni amelyekre a világ figyel, hanem az úgynevezett perem meccsekre. A legegyszerűbb példával élve egy világbajnoki mérkőzést az egész világ követ még azok is akik amúgy nem nézik napi szinten a sportágat, de egy afrikai ország meccsére senki sem figyel és míg az előbbinél a sportolóknak csillagászati összegeket kellene fizetni a magas fizetések miatt, az utóbbinál elég a nyereségből egy minimális összeget átutalni a játékos számlájára. A nagy nemzetközi online fogadási irodák persze figyelik percről-percre, hogy mely meccseket szeretnék manipulálni a fogadók, ezért kialakult egy erre szakosodott Triád is amely tagjai fejenként 1000 euróval tették meg az adott meccseket, hogy ne tűnjön fel a nagy összegű tét egy nemzetközileg „jelentéktelen” mérkőzésen. Szerződéseket kötöttek Afrikai és ázsiai országokkal, és így történt például, hogy Togo úgy állt ki Bolívia ellen, hogy nem a rendes válogatott játszott, hanem megvettek 11 fiatal játékost és ők álltak ki a mérkőzésre. Ahogy lenni szokott, abba buktak bele, amihez értettek a szerencsejátékba, kialakult náluk is a függőség és a manipulált meccsekkel keresett esetenként 50-60 ezer eurót másnap eljátszották egy Bajnokok ligája, vagy angol bajnoki mérkőzésen. A fogadási maffia fejesei az ítéletét tekintve 4 évet Szingapúrban és 2 évet Finnországban töltöttek.
Perumal a banda egyik vezére egy interjúban, arra a kérdésre, hogy itthon Magyarországon létezik-e jelenleg bunda nemmel felelt. Állítása szerint mikor tevékenykedett volt, tudott róla, hogy magyar meccsekre fogadtak, fejenként 10 ezer eurót kellett adni 5 játékosnak a tiszta haszon pedig 450 ezer euró volt. Szerinte ma már a magyar foci tiszta, és a nemzetközi is nagyjából. A bundakirályként emlegetett Perumal szerint, ez a név jelentősen túlzó, hiszen nála jóval nagyobb halak vannak a vízben jelenleg is.
