Globális felmelegedés, erdők kiirtása, fajok kihalása. Ezek csupán néhány, azon aggasztó környezeti problémák közül, melyek kék bolygónk pusztulását okozzák. Szerencsére az utóbbi időben egyre több párbeszéd és vita veszi körül ezt a témát, de sokak szerint nem elég, ha csak beszélünk a közelgő végről; tenni is kell érte, hogy bekövetkeztét elkerüljük!
Sokan a sztrájk eszközéhez nyúlnak, ám számtalan olyan eset van, amikor e tüntetések nem igazán békés körülmények között zajlanak, és szinte mindig agresszióba torkollanak. Ezzel szemben a 2018-ban alapított Extinction Rebellion a békés utat választja. A brit gyökerű céget Roger Hallam és Gail Bradbrook alapította, akiknek – látva, hogy nincs más eszközük – az volt a céljuk, hogy az emberek az utcákra kivonulva, s a hangjukat hallatva változtatásokat követeljenek politikusaiktól. A szervezet csupán három dolgot követel. Egyrészt azt kérik, hogy a kormány az igazat mondja a klímakrízisről. Másrészt követelik az azonnali cselekvést. Harmadrészt pedig azt óhajtják, hogy a kormányt a Citizens’ Assembly döntései irányítsák.
A második követelésüket, miszerint most kell cselekedni, kutatók tudják megerősíteni. Számításaik szerint, tizenkét év áll rendelkezésünkre, hogy a hőmérséklet emelkedésének átlagát 1,5 Celsius-fokra limitáljuk. Ha a felmelegedés eléri a 2-3 fokot, a generációmba tartozó embertársaimnak nem lesz jövője a Földön. Márpedig a lakható jövő követelése az emberi jogok közé tartozik.
Az Extinction Rebellion tehát e célért dolgozik és „lázad”, mint ahogy a szervezet elnevezése is mutatja. Tüntetési módszereikhez tartoznak kezük pillanatragasztóval való odaragasztása a földhöz, saját maguk odaláncolása különféle eszközökhöz, amely cselekedetek következménye a letartóztatás. Úgy gondolják ugyanis, hogy egyszerű felvonulásokkal nem érhetnek el eredményt. Az egyik alapítót, Hallam-ot idézve: „legalább 400 embernek kell börtönbe mennie. 2000-3000 embert kell, hogy letartóztassanak.”
A letartóztatások viszont jogi következményeket vonnak maguk után. Számtalan embert ítéltek el bűncselekménnyel okozott kár és birtokháborítás miatt, aminek eredményeként bírság megfizetésére vagy közösségi munka elvégzésére kerül sor. Emellett az addig tiszta előélettel rendelkező sztrájkolók mindennapjaik során ellehetetlenülnek, mivel a priusz munkájuk elvesztését eredményezi.
Megéri tehát a békés tüntetőknek az ilyen „kellemetlenségek” elszenvedése? Nyilvánvalóan nem önszántukból választják a börtönt, de elgondolásuk szerint most kell cselekedni, ha egy lakható jövőt szeretnénk biztosítani utódainknak. Ráadásul működnek is tetteik, hiszen az áprilisi tüntetések után egy héttel a brit kormány környezeti és éghajlati vészhelyzetet rendelt el. Ezenfelül a nyár folyamán az Egyesült Királyság elsőként bevezette a „net zero” törvényt; eszerint a szennyező gázok kibocsátását nullára kell levinni 2050-re.
A „lázadók” közt egyébként mindenféle életkori csoportba tartozó emberekkel találkozhatunk egészen az általános iskolás gyerekektől, a már sokat megélt idős személyekig. New Yorkban például az oktatási hivatal engedélyezte a fiataloknak, hogy hiányozzanak az iskolából a globális klímasztrájk napján, így csaknem 1,5 millió diák vett részt a tüntetésen. Egyre több serdülőnek szívügye a környezetvédelem a 16 éves Greta Thunberg hatására is, akinek megható és buzdító beszédei tornádóként söpörnek végig a médián. Különböző világsztárokat is mozgósít a klímakrízis, a napokban például a 81 éves Jane Fonda-t tartóztatták le a tüntetésben való részvétele miatt.
Az Extinction Rebellion az Egyesült Királyságon és az Amerikai Egyesült Államokon kívül más országokat is elért, globális mozgalommá nőtte ki magát; támogatói Magyarországon is akadnak. Halljuk hangjukat hangosabban!
