Minden kislány vágya, hogy hercegnő legyen. Tiarával a fejünkön képzeljük el a jövőnket, természetesen a hős herceggel az oldalunkon. A fiúk ezzel szemben karddal és páncéllal felöltve, sárkányokkal küzdenek meg a királylányért, aki karcsú derekú, gyönyörű, kedves, visszafogott és persze minden porcikája tökéletes. Aztán az idő elteltével a királyfik számára kiderül, hogy a való életben, a hús vér királykisasszonyok mégsem tökéletesek, sőt néha hisztisek, idegesítőek. Mindeközben a kis királylányok pedig rájönnek, hogy a 21. században a hercegek sokszor udvariatlanok, és nem feltétlenül lehet rájuk számítani a veszélyben, így néha a hercegnőknek, önállóan kell szembeszállni az ellenséggel. Lehetséges, hogy ezért lett a 21. század új trendje a modern mesék? Vajon ezen új történeteknek, az illúzió lerombolása, vagy csupán polgár pukkasztás a célja? A kíváncsiság vezérel minket, hogy mi történne, ha a rózsaszín felhő helyett, mindennapjaink lennének papírra vetve? Talán ezért lettek felkapottak a meseterápiák, a bizarr felnőtt mesék, de azok a gyerekek számára szerzett sztorik is, amelyek a hagyományos helyett az újfajta megközelítéssel próbálják belopni magukat az olvasó szívébe.
A magyar irodalomban az elmúlt években több „mesekönyv” is jelent meg felnőttek számára. Megoldást nyújtanak egy talán számunkra szokatlan forma keretében az élet nagy kérdéseire, életutakat mutatnak be, sokszor valós karakterek bőrébe bújva. Az Elena Favilli, Francesca Cavallo szerzőpáros alkotta meg a mára már New yorki bestsellert, az Esti mesék lázadó lányoknak című sikersorozatot. Az írók 100 híres és sikeres nő történetét mesélik el, történelmileg időrendben. E könyvnek a mintájára írta meg hat magyar női író, többek közt Szabó T. Anna és Tóth Krisztina A Magyar mesék lázadó lányoknak című kötetet. Megismerhetjük Brunszvik Teréz, Árpád-házi Szent Erzsébet, Ata Kandó, Péterfy Bori életét mesés formában. Céljuk nem egy terjedelmes, évszámokkal teli életrajz, inkább izgalmas, eddig nem feltétlen ismert információk kedvenc történelmi hőseinkről, felkeltik az olvasó érdeklődését, inspirációt nyújtanak. A Shakespeare mesék stílusához hasonló a szerzemény, hisz ha a történelem szerelmesei vagyunk, de nem fűlik a fogunk a „nehéz”, kissé szárazabb történelmi könyvekhez, akkor ez a könyv számunkra tökéletes választás lesz. Olyan nőkről is olvashatunk, akikről az iskolapadban talán még nem volt szerencsénk, ambíciójuk és harciasságuk nagy motivációt jelenthetnek a 21. századi nő számára is.
Különösen fontos hangsúlyozni, hogy nem csak nőknek, kislányoknak ajánlják a szerzők, hanem kifejezetten ösztönzik, a férfiakat, fiúgyermekes anyákat, olvassák fel esti mese gyanánt a hősnők történeteit, erősítve ezzel a sztereotípiák lerombolását. A könyv szereplői merészek, bátrak, intelligensek. Olyan asszonyok, nők és lányok, akik változást hoztak hazánk mindennapjaiba, hatással voltak a történelemre, és fellázadtak koruk női ideálképe ellen. Néha verejtékezve harcoltak, azért, amiben hittek. Például Bányai Júlia, felöltötte elhunyt férje katonai ruháit, és bátran megállta a helyét a csatában. A könyv nem hagyja ki a fájdalmas részleteket, mint Jászai Mari esetét sem, akit apja vizes kötéllel rendszeresen vert. Ez a mesegyűjtemény reményt ad minden felnőttnek, gyereknek, és arra buzdít, hogy az álmainkat soha ne adjuk fel.
Mindenkinek mozgatta a fantáziáját gyerekkorában, hogy mi lett a hercegnőkkel, hercegekkel a boldog befejezés után. Ahogy az emberek felnőnek, megfordul a fejükben, vajon megoldódnak e Hamupipőke problémái, miután férjhez megy a herceghez? Ezen és ilyesmi témák, gondolatok inspirálták a másik szignifikáns magyar mesekönyvet, 15 írónőt és egy „női” álruhába bújtatott írót, amikor úgy döntöttek, hogy megírják e klasszikus mesék folytatását. A szerzők között megtaláljuk Magyarország legnépszerűbb írónőit többek közt Kemény Zsófit és Ugron Zsolnát is. A szerzők különböző élethelyzetükből merítették inspirációt. Rakovszky Zsuzsa például a megöregedést, és annak lelki folyamatait szemlélteti Alíz történetén keresztül, de volt olyan is, aki a hűtlenséget mutatta be a Hó királynő története által. Az írók arra törekedtek, hogy minél különbözőbb stílusú, és eltérő véleménnyel rendelkező alkotócsoport alakuljon ki. Van köztük fiatalabb, idősebb, Disney rajongó és magyar népmesét kedvelő, feminista, de olyan is, aki inkább a hagyományos szerepek híve. Érdekes, hogy milyen felkavaró tud lenni, amikor tökéletesnek hitt mesehősünk abszurd helyzetekben, vagy épp boldogtalanul jelenik meg a fantáziánkban. Az agyunk, az emlékeink nem tudnak mit kezdeni a szokatlan, esetleg illúzióromboló szituációkkal, amelyekbe kedvenc főszereplőink kerülnek. Olyan ez, mint amikor ráeszmélünk, hogy nem az angyal hozza a karácsonyfát, és a mikulás helyett „anya” teszi a csokoládét a csizmába Szent Miklós napján. Ez a könyv több mint egy olvasmány. Olyan, mint egy lélekfeltáró utazás, ami reflektál saját életünkre, tapasztalatainkra. Minden oldal egy új érzést tár elénk.
