Genfben folyt tanácskozás a CITES vagyis a veszélyeztetett vadon élő állat-és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény kiterjesztéséről, ám a résztvevők egyetértettek abban, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.
A kérdéssel foglalkozó testület döntése szerint a tiltás helyett az egyes országok a vadorzás és az elefántcsont illegális kereskedelme elleni megelőző intézkedéseket hoznak, melyeket jövő évben a CITES állandó bizottsága elé terjesztenek.
A CITES az afrikai elefántot 1977-ben vette fel a veszélyeztetett fajok közé, majd 1989-ben betiltotta az elefántcsont nemzetközi kereskedelmét, de azt engedélyezte, hogy az afrikai államok Japánnak és Kínának eladják elefántcsontkészletüket. Ennek nyomán sok ország, például az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, később Kína és Szingapúr a belföldi kereskedelmet is betiltotta.
A mostani genfi tanácskozáson 10 ország, köztük Kenya és Elefántcsontpart azt szerették volna elérni, hogy az elefántcsontkereskedelem teljesen tiltva legyen, ezzel szemben több ország, például Botswana, Namíbia vagy a Dél-Afrikai Köztársaság és Zimbabwe is a tilalom lazítására tettek javaslatot. Az érvük az volt, hogy az utóbbi években egyre csak nő az elefántpopuláció a területükön.
Egy korábbi, CITES általi tanulmány szerint az orvvadászat még mindig súlyosan fenyegeti a hosszú távú túlélését az Afrikában élő elefántoknak. Szakembereik Afrikában a tavalyi évben 1235 elefánt tetemét vizsgálták meg, melyből 520 illegális vadászat áldozata volt. A tanulmány arra is felhívta a figyelmet, hogy az elefántok száma száz év alatt mintegy 12 millióról mindössze négyszázezerre csökkent, ugyanezen idő alatt Afrika népessége tízszeresére, 1,2 milliárd főre nőtt. 2011-ben ölték meg az orvvadászok a legtöbb afrikai elefántot, az állatok mintegy 10 százalékát. Azóta az arány jelentősen csökkent, de sajnos még mindig nagyon magas.