A bolygónk több pontján is készültek olyan felvételek, amelyek meghazudtolják akár a Mars vagy bármelyik kisbolygó felszínéről alkotott valós képeket. Lehet ez a terület akár Hawaii, Tunézia, Chile, de Dél-Spanyolország is felkerült a „Mars” listára. Ugyanakkor nem csak a földrajzi helyek hangulata és látványa idézhet földöntúli élményt, hanem az itt megtalálható sziklás sivatagok és különösebb természeti képződmények az űrkutatóprogramok paradicsoma. 
A NASA által finanszírozott HI-SEAS nevű speciális kutatóprogram egy bolygófelszíni analógia, amely elsősorban Hawaii területén, a Mauna Loa vulkánon történik. Lényegében a vizsgálat egy kisebb létszámú képzett szakemberekből és civilekből álló csapat hosszútávú elszigetelésének a hatásait tanulmányozza úgy, mintha az űrben lennének. Akárcsak odafönn, a lenti csoportnak is feladata az ételkutatás, de azonkívül az új élelmiszerrendszer kifejlesztése a világűrben élő űrhajósok számára. Ezen felül űrhajón kívüli tevékenységek, szkafanderek viselete és nap végi kérdőívek kitöltése. Emellett a résztvevők megbirkóznak különböző pszichológiai kihívásokkal is, mint például a csapat összetartásának módjaival, az alvási problémák kezelésével és az időtorzulás hatásaival. A küldetés végrehajtása során a világűrben létező jövőről is gondolkodnak. Gondolatuk az, hogy természetesen ki fogunk merészkedni és ott lakni. Lehet, hogy ez 50 vagy 500 évbe telik, de mindenképpen meg fog történni.
Hogy ennek mi köze van hozzánk, átlagemberekhez?
A NASA művészeti projektje, a Seeker szólít fel minket arra, hogy tervezzük meg a jövő csillaghajóit. Alkossunk prototípusokat, segítsünk a létrehozásukban. Akár papíron, akár modellezve. Ezzel is segítve és újra gondolva az emberiség lakhelyét és fennmaradását. Ugyanakkor ez nem negatív jövőkép. Nem a menekülés vagy másfajta jövő szükségessége. A projekt alapvetően felhívja az embereket, hogy egy lépéssel eltávolodjanak a földhöz kötöttség korlátjaitól, és ezáltal újra elképzeljék a jövőnket.
Amikor a csillaghajókról gondolkodunk, nem csak a technológiai kihívást nézzük. Valójában három rendszer kombinációjaként szemléljük. Az ökológia, az emberiség és a technológia figyelembevételével, ahol egyik tényezőt sem zárhatjuk ki. Jelenleg a projekt következő verzióját fejlesztik az Atacama Sivatagban, Chilében. Bizonyos területeken valóban úgy néz ki, mint a Mars és ezt használja a NASA a felszereléseinek tesztelésére. A terület ad otthont az ALMA-nak, a milliméteres, illetve szubmilliméteres pontosságú nagy teleszkópoknak. Többek között ez a teleszkóprendszer is közrejátszott a 2019. áprilisában „lencsevégre kapott” fekete lyuk lefotózásában.
Így próbálja meg újrahatározni a jövőbeli kilátásainkat a kutatóprogram felhasználva a technológiát, az integrációt, a biológiát és az emberek megvizsgálását, hogy hogyan építsük be a múltból és a jelenből tanultakat a távoli jövőbe.
