Az idei önkormányzati választás közeledtével egyre több helyen, egyre több képviselő- illetve polgármesterjelölt választási plakátjával találkozhatunk – akár a villanyoszlopokon, akár a postaládánkban. Nem létezik olyan település, amelyet ne érintene az önkormányzati választás, így olyan ember sincs, akire ne lenne hatással az, hogy kik kerülnek felelős, döntéshozói pozícióba egy-egy településen. Éppen ezért, érdemes néhány percet rászánni, hogy az önkormányzati választással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat megismerjük.
Magyarország köztársasági elnöke október 13-ára tűzte ki a soron következő önkormányzati választást. Ezen kitüntetett alkalommal helyi önkormányzati képviselő- és polgármesterjelöltre, illetve megyei listára, Budapesten pedig kerületi önkormányzati képviselő- és polgármesterjelöltre, valamint főpolgármester-jelöltre lehet szavazatot leadni. Mindazok, akik kérelmezik a nemzetiségi névjegyzékbe való felvételüket, (mintabeadvány révén, ám lehetséges online, a Nemzeti Választási Iroda honlapján vagy akár az ügyfélkapun keresztül is) nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltre adhatják le szavazatukat. (Ez esetben azok, akik a nemzetiségi névjegyzékben szerepelnek csak és kizárólag nemzetiségi önkormányzati képviselőjelöltre szavazhatnak.) A nyertes jelölt megbízatása (mandátuma) 5 évre szól.
A települési (helyi) választás szabályai az adott település lakosságszámától függenek. Abban az esetben, ha egy település lakosságszáma nem haladja meg a 10.000 főt, az egész település egy választókerületet alkot. Ennek megfelelően az összes jelölt neve egy szavazólapon kap helyet. A választó maximum annyi jelöltre szavazhat, ahány fős képviselő-testület áll majd fel. Amennyiben a lakosságszám meghaladja a 10.000 főt, egyéni választókerületekre (törvény által rögzített számban) tagolódik az adott település. Ebben az esetben az lehet képviselő, aki az adott választókerületben a legtöbb szavazatot kapta. Ugyanakkor a több, mint 10.000 lakost számláló települések esetében egy esetleges választókerületi vereség esetén is lehetőség nyílik a mandátumszerzésre a kompenzációs lista révén. (Ezért eshet meg az is, hogy akire szavaztunk, nem nyeri meg ugyan a választókerületet, de ugyanúgy tagja lesz a felálló képviselő-testületnek.)
Itt kell megemlíteni a pártok vagy pártszövetségek (ritkábban civil szervezetek) által állított megyei listákat. Az ezekre a listákra leadott szavazatok a megyei közgyűlés összetételéről döntenek. Megyei listára a megyeszékhelyeken élők (vagy oda átjelentkezettek) nem szavazhatnak. A megyei közgyűlés tagjainak száma a megye lakosainak számától függ.
Budapesten a szavazók kerületi képviselő-testületet és polgármestert, valamint a főváros élére főpolgármestert választanak. A fővárosi közgyűlés így a 23 megválasztott (győztes) kerületi polgármesterből és egy (szintén győztes) főpolgármesterből, valamint 9 fővárosi kompenzációs listáról mandátumot nyert kerületi (vesztes) polgármesterjelöltből tevődik össze.
A helyi önkormányzatok képviselőinek és polgármestereinek választásával egy időben tartják a nemzetiségi önkormányzati választást is. Ekkor esedékes a nemzetiségek önkormányzati képviselőinek megválasztása települési, területi és országos szinteken.
Október 13-án reggel 6 órától egészen 19 óráig lehet a kijelölt szavazókörben voksolni. Az eredmények a Nemzeti Választási Iroda honlapján este 11, esetleg már 10 óra tájékán is elérhetővé, megismerhetővé válnak. Éljünk demokratikus jogunkkal, előtte azonban tájékozódjunk a jelöltek személyéről és az általuk felmutatott programokról, majd menjünk el szavazni! Ott találkozunk!
