Szekéren utaztatott porond, teletömött bohóc-autó. Órákat átutazó publikum és trágyát kapirgáló állatok. Cirkuszi élet, amelyet a maga nehéz, olykor mélyszegény léte mellett a tanya, falu vagy város szabályai kötnek gúzsba. De mint mindenhol, a törvénynek eleget kell tenni.
A modern cirkusz 1769-ben született meg Londonban. Mára már ismert, Philip Astley nevéhez kötődik, akinek támadt az az ötlete, hogy néhány akrobatikus mutatvánnyal együtt lovasgyakorlatokat mutassanak be egy lovaglóiskolában. Később széksorokkkal körülvett terület vált a mai cirkusz elődjévé, amelyet Ő, Astley Royal Amphiteator of Arts-nak nevezett el. A 70-es években Franciaországban, majd egyre több helyen a világon, a cirkuszművészet új külsővel jelent meg. Kilépett a cirkuszdinasztiák titkokkal övezett előadásai mögül, s fényt kaptak az új karakterek, akik feladata nem a technikai tudás prezentálása, hanem a neves publikummal való interakció kiépítése lett. Budapesten az első állandó cirkusz Barocaldi olasz artista nevéhez kötődik, s az ő cirkuszát tarthatjuk ma a Városligeti Fővárosi Nagycirkusz elődjének is, amely 1971 óta látja vendégül nagyszámú közönséget.
Manapság a cirkuszokkal kapcsolatban két téma jelenik meg leggyakrabban: a vándorcirkuszok higiéniája, illetve a műsorban szerepeltendő vadállatok sorsa. Cikkem e két kérdéskörbe tekint bele, a teljesség igénye nélkül és állásfoglalás hiányában.
Balatonalmádiban történt, hogy egy képviselő lépett fel a lakók érdekében az ott letelep erre vándorcirkusszal szemben, birtokvédelmi eljárás iránti kérelmet benyújtva, amellyel célja volt, hogy a visszatérő cirkuszt kiszoríthassák a városból. A környékbeliek lázadoznak a karaván ellen: a teljes nyári szezonra, hónapokra letelepednek, ami számos kellemetlenséggel jár. A melegben erősödő intenzív bűz, ami az elefántok, tevék, oroszlánok és egyéb vadállatok után marad, a zaj, ami előadás közben felébreszti a környéket, illetve, hogy az állatokat közvetlenül az út szélére kötik ki, az arra járok örömére, akik szívesen készítenek fotót azokkal, ezzel teljes forgalmi káoszba juttatva az ott élőket. Bár úgy tűnt az önkormányzat nem folyik bele az ügybe, egy váratlan ellenőrzésre mégis sor került, bár azóta másra viszont nemigen. Nógrád megyében is hasonló helyzet alakult ki azzal a különbséggel, hogy az állatvédők is becsatlakoztak az eseményekbe. 
Az Európai Unió 28 országából 20-ban már betiltotta a vadállatok cirkuszi szerepeltetését. Sok helyen annyira szigorították a szabályozásokat, hogy a háziállatokat sem léptetik porondra. 2018-ban Olaszország, Írország és India is elfogadta e törvényeket, s a világon jelenleg 42 országban nincsenek vadállatok az előadáson. Magyarország ellenben azon országok közé tartozik, amelyeknél ez meg engedélyezett.
Hazánkban az állatvédők indítottak peticiót a betiltásuk ügyében, ezt egyelőre ötezren írták alá. A kezdeményezők érvei leginkább az állatok betanításának módszereire térnek ki, amelyek közül a verést, az éheztetést és a megfélemlítést emelik ki. Vannak tagállamok, ilyen például Németország, ahol azért került betiltásra a vadállatok tartása, mert nincs szigorú jogi környezet tartásukhoz és tréningezésükhöz.
Egy oroszlánidomár szerint: „ a cirkuszművészet ugyanakkor válsággal küzd, de ez elsősorban annak a következménye, hogy megszámlálhatatlanul sok társulat és utazó műsor van, és némelyek minősége sok esetben kívánnivalót hagy maga után.”
Nemrégiben kerültek, - a román betiltási törvény miatt - oroszlánok a Veresegyházi Medveotthonba, ahol állatvédők segítségével gondoskodnak ellátásukról megfelelő elhelyezésükig. Számtalan esetben azonban, a vadállatok tulajdonosai, a felmerülő költségek miatt, az állatok kényszeraltatása mellett döntöttek. Ezért ez a hirtelen meghozott intézkedés sem szolgálta maradéktalanul a cirkuszi vadállatok érdekeit.
Magyarországon létrehozták a Magyar Cirkuszigazgatók Egyesületét éppen az állatos produkciók megvédése és fenntartása érdekében. Igaz az is, hogy jelenleg az országban nincs olyan központi nyilvántartás, amely az itt működő cirkuszokat számontartaná. Rengeteg társulat működik engedély nélkül, pédául az itthon megforduló külföldi - román, olasz, ukrán - vándorcirkuszok. A más országból származó állatokat be kell léptetni az országba, ehhez hatósági engedély szükséges, amely az állatvédők szerint, sok esetben hiányzik. A vándorcirkuszoknak az önkormányzat adja a helyi működési engedélyt, ők viszont nem ellenőrzik az állatokat vagy azok papírjait. A cirkuszokról szóló jogszabály például 20 négyzetmétert ír elő egy nagymacska számára. Ez pont annyi mint amennyit a nagytestű kutyáknak javasolnak.
Az állatvédők és a cirkuszosok régóta harcban állnak egymással az állatok jogaiért, sajnos azonban valószínűsíthető, hogy a megoldást nyújtó kompromisszum még várat magára.
