Szélsőséges időjárásnak lehetünk tanúi szerte a világon ezen a nyáron. A természet felhívja figyelmünket arra, hogy ha nem változtatunk életkörülményeinken, akkor a globális felmelegedésnek súlyos következményei lesznek. Angliában hatalmas árvizek, Romániában jégeső Litvániában viszont a hőség, ami akadályt jelent a mindennapokban.
Több mint 19 mm eső sújtotta Nagy-Britanniát az elmúlt hónapban. Tűzoltók próbálták menteni a házakat és értéktárgyakat. A földcsuszamlás és megáradt folyók elárasztották a síneket, lehetetlenné téve ezáltal a közlekedést. A Whaley Bridge nevű települést evakuálni kellett és Derbyshire lakosai rettegnek, hogy városukra ugyanez a „vég” vár. Az evakuáltak a rendőrség felszólítására távoztak és a gyógyszereiken kívül szinte semmit nem tudtak magukkal vinni. Hotelban, barátaiknál vagy épp templomokba költöztek ideiglenesen. Az emberek sokkolódnak, hogy kicsiny településükön nincsenek biztonságban, és azt nyilatkozták még soha nem voltak tanúi ilyen mértékű áradásoknak.
Szlovéniában jégeső tette tönkre a termést, Romániában szintén hatalmas esőzések akadályozták a közlekedést Izlandon pedig az ország negyedik legnagyobb gleccsere kezdett el olvadni. Mindeközben Litvániában olyan hőség van, hogy a kormány arra kérte az embereket, óvatosan bánjanak a vízzel. Az öntözéseket, ha lehet mellőzzék vagy legalább is takarékoskodjanak, amennyire csak tudnak. Szibéria északi részén is rekordok döntött a meleg, 8 fokkal volt magasabb az átlagos hőmérsékletnél. Oroszországban ez tűzvésszel is járt, ami az elmúlt évek egyik legnagyobb pusztítását végezte a levegőbe került szmog és erdőpusztulások miatt. Grönlandnál olyan mértékű olvadást mértek, mint még soha, július 31-én több mint 10 milliárd tonna jég olvadt el 24 óra alatt. A jég olvadásával egyre kisebb a felület, amely visszaveri a fényt, így még inkább melegszik a terület. A víz alatti jégtakaró másfél méterre vékonyodott, ami nagyon nagy változásnak számít. A kutatók megfigyelték, hogy ez minden eddigi olvadást felülmúl.
A szélsőséges idő nemcsak az emberekre, de az állatokra is veszélyt jelen. A klímaváltozást nagyon nehezek vészelik át a madarak, ha a helyzet nem változik, még a legalkalmazkodóbb fajok is (például füsti fecske) is veszélyeztetetté válnak. A félelmetes pedig az, hogy olyan madarak nem tudnak alkalmazkodni, akikről egyértelműen tudjuk, könnyen viselik a klímaváltozást.
„A madarak nem érzik, hogy megváltoztak a körülmények, és hogy szaporodási ciklusuknak alkalmazkodni kellene, ennek aggasztó következményei lehetnek” – nyilatkozta Radchuk a berlini Leibniz Kutatóintézet (Leibniz-IZW) igazgatója.
Mi lenne a megoldás? A magas szén-dioxid szintet csökkentenünk kell! Erdők ültetésével talán van esély a légkör megváltoztatására és az éghajlatváltozás megakadályozására. Az EHT Zürich elemzést végzett, a fák ültetésének mennyiségének tekintetében. Figyelembe vették, az emberi tényezőket is, kihagyták emiatt a mezőgazdasági és a városok területeit. 1,6 milliárdnyi hektárnyi erdőt bírna el a föld, ami által a növények 205 milliárd tonna szén-dioxidot tudnának elraktározni. Ezáltal a kibocsátást is akadályozhatnánk és a már meglévő szintet is csökkenthetnénk. A világunk megmentése érdekében nemzetközi összefogásra kellen támaszkodnunk, persze csak ha „el akarjuk kerülni az elkerülhetetlent”.
