Amazónia alatt az Amazonas-medence területét értjük, amelynek kétharmada Brazíliához tartozik, egyharmada pedig Peru, Ecuador, Kolumbia, Venezuela és azok szomszédos területein helyezkedik el.

Úgy gondolhatjuk, hogy a 2019 augusztus elején kitört erdőtűz hatalmas méreteket öltött, azonban a NASA friss statisztikái szerint az erdőtűz helyzete az átlagos szintet ütötte meg.

Így kijelenthetjük, hogy a leégett területek éves aránya nem változott. Az Amazonas-medence különböző területein eltérően oszlik fel a tűz hatóköre, így persze vannak erőteljesen és kevésbé károsult területek is.

Azonban az erdőtüzekre egy bizonyos mértékben tekinthetünk természetes jelenségként, mivel ezek a nyár folyamán kialakult száraz időszak következményei. Ennek szöges ellentéte, amely sokkal nagyobb veszélyt jelent a környezet számára az ember által okozott erdőtűz, amiről gondolhatjuk azt, hogy kordában tartható, viszont legtöbbször ez sikertelen és nagyobb méreteket ölt, mint a tervezett mértéke.

Az augusztusi erdőtűz-pánik minden bizonnyal emberi cselekedet folyamán, gyújtogatással alakult ki. Az Amazonas-medencén osztozó államok számára hatályban van egy korlátozás, egy mérőszám, amely fölött nem léphetik át az erdőírtás mértékét, viszont ez a legális határ viszonylag magasan helyezkedik el. Mindez azért van érvényben, mivel az erdőírtással leégetett talaj igen termékeny így az alacsony GDP-vel rendelkező amazóniai államok a növénytermesztésüket, állattenyésztésüket és különböző gyárak építését ezen a területen tudja megoldani, így segítve az államuk gazdaságának előrelépését.

Amíg gazdasági szempontból elfogadható indokokat alkotnak az államok kormányzói, addig környezeti szempontból az erdőtüzek lesújtóan hatnak a bolygónkra. Mivel a spontán és az ember alkotta erdőtüzek évről évre nagyobb méretet öltenek, így csökken az oxigén és növekedik a szén-dioxid kibocsátás mértéke, amely hozzájárul a globális felmelegedéshez, amely a száraz időszakok egyik legnagyobb gyilkosa, hiszen ez okozza az erdőtüzeket.

Természetesen mi hétköznapi emberek is segíthetünk ezen a különböző esőerdővédő szervezetek támogatásával, akár minimális mennyiségben is. Változtathatunk a táplálkozásunkon, mivel például a legtöbb édesség és tészta tartalmaz pálmaolajat, aminek termesztéséhez erdőírtás szükséges. Beiktathatunk vegán napokat az étrendükbe, mivel a nem hazai vöröshús és a tejtermékfogyasztással is az Amazonas-medencei tenyésztett és termesztett termékeket támogatjuk, így a növényi alapú táplálkozás kis mértékben, de segítheti a jövőbeli erdőtüzek akadályozását.

 Ne maradj le hasonló tartalmakról,
kövess minket Facebook-on!