Idén július 29-re esett a túlfogyasztás világnapja. Bár manapság egyre népszerűbb minden napot valamilyen világnapnak kinevezni, ez a dátum sajnos nem tudatos tervezés eredménye. A túlfogyasztás világnapja minden évben azt a napot jelöli, amikor az emberiség elhasználja a Föld egy éves erőforrásait, ami évről-évre egyre korábbra esik - tavaly augusztus elsejére, 2017-ben pedig augusztus másodikára. A World Wide Fund for Nature, magyarul Természetvédelmi Világalap közleménye szerint a bolygó lakossága jelen állás szerint úgy gazdálkodik, mintha majdnem két Föld állna a rendelkezésére.
50 évvel ezelőtt a túlfogyasztás világnapja december 23-ra esett. Jól látható tehát, hogy fél évszázad alatt fél évvel hozta előre az ember az ökoszisztéma leállását. Azt, hogy melyik napra esik ez a nap egy globális átlag alapján számolják ki. Mivel egy átlagról beszélünk evidens, hogy országonként, régiónként, kontinensenként változó a fogyasztás mértéke. Ma a világ népességének 80 százaléka él olyan országokban, ahol több erőforrást használnak fel, mint amennyi meg tud újulni. Itt nem a klasszikus erőforrásokra kell gondolni, mint például a kőolaj, hanem a fákra vagy az ivóvízre is. A Nobel-békedíjas klímakutató, Ürge-Vorsatz Diána a Trend FM rádiónak adott interjújában elmondta, hogy ha a lakosság ebben az ütemben folytatja a fogyasztást, mint ahogy tette azt az a mögöttünk álló 50 évben, akkor 2050 után a Föld egy kimerült, szinte élhetetlen hely lesz. „Tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér” – fogalmazott a szakértő.
Van még visszaút?
A válasz tömören az, hogy igen, de mégsem. Vannak olyan erőforrások és tartalékok, amik nem fognak már megújulni, fennmaradó mennyiségük véges. Ilyenek a fosszilis alapú energiahordozók, tehát a kőolaj vagy a földgáz. Ezeknek az energiaforrásoknak az esetében nem lehet meghatározni egy évi felhasználható mennyiséget és a mértékletesség is csak kitolja azt a bizonyos határidőt, amikor nem lesz több belőlük.
Más területeken azonban van lehetőség a tudatosabb fogyasztásra, például a fák esetében. Megszabott kvótákkal, felhasználással és ültetéssel megmenthető a világ növény állománya, de fontos megjegyezni, hogy a kép itt sokkal összetettebb. A túlfogyasztásban szerepet játszik az egyre nagyobb volumenű termelés. Minden terméket rövid életciklusra terveznek, a cél nem az, hogy sokáig használjunk egy telefont, televíziót vagy autót, hanem hogy minél előbb lecseréljük és újat vásároljunk. A pénznek forognia kell. Ez a fajta gazdasági és társadalmi berendezkedés rövid ideig, jó esetben középtávon valóban életszínvonal javulást jelent, azonban hosszútávon csakis egy irányba futnak a szálak.
Magyarország is túlfogyasztó
Az európai túlfogyasztás napja bőven a világátlag alatt van, idén május 10-re esett. Magyarország a két időpont között helyezkedik el, ebben az évben június 14-én értük el az éves készletek határát. Amennyiben országonként vizsgáljuk meg, hogy ki hol áll ebben a történetben, akkor a dobogó csúcsát Katar foglalja el, ahol másfél hónap alatt sikerült elérni a túlfogyasztási pontot, február 11-én. 2017-ben ezt a listát Luxemburg vezette (február 16.), őt követte az Egyesült Arab Emírségek (március 8.), Bahrein (március 10.), Kuvait (március 11.) az Amerikai Egyesült Államok (március 15.), Kanada (március 18.). Az élbolyhoz lehet még sorolni Dániát (március 29.) és Ausztráliát (március 31.) is.
A legkisebb ökológiai lábnyom olyan országokban mutatható ki, mint Marokkó, Kirgizisztán, Niger, Albánia vagy Pápua Új-Guinea.
