Biztos vagyok benne, hogy mindenkivel megesett már, hogy a szomszédja zavaróan hangos tevékenységet folytatott. Mind a kertes és társas házban élők között örökös téma a csendháborítás, mely fogalmat sokszor tévesen használjuk a hétköznapok során. Most összeszedtem mindent, amit a csendháborításról tudni érdemes.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az 5:23. § szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná. Ez a korlátozó szabály a lakás mindenkori használójára is igaz, függetlenül attól, hogy az a tulajdonos maga, a bérlő vagy a haszonélvező.
Az adott ingatlanra vonatkozó szabályokat társasházak esetén a Házirendből, minden más ingatlan esetén pedig a települési önkormányzatok rendeleteiből tudhatjuk meg. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII. törvény felhatalmazása alapján az önkormányzatok hozhatnak az általánosan előírtnál szigorúbb előírásokat.
Fontos tisztában lennünk azzal, hogy általában milyen típusú zajforrások vannak, és milyen korlátozásokat tartalmaznak az önkormányzati rendeletek. Például fűnyírás, fakivágás vagy kerti traktor használata munkanapokon 7.00 és 20.00 óra között, szombaton, illetve jogszabály által pihenőnapnak minősített napokon 09.00 és 12.00 óra, illetve 15.00 és 18.00 óra között végezhető, de vasárnap és munkaszüneti napokon ezen tevékenység nem folytatható. Megvan a meghatározott időtartama a pirotechnikai termékek szabadtéri felhasználásnak, illetve a szabadtéri rendezvények tartásának is. Ezek a korlátozó szabályok azt a célt szolgálják, hogy a lakók nyugalmát biztosítsák. Zajforrás azonban nem csak kívülről érkezhet, hanem lakóházakból is.
Társas házak esetében a Házirendben kerülnek szabályozásra az ott végezhető építési- és szerelési munka, a zajt okozó háztartási gépek használatának, vagy a zene és ének gyakorlás szabályai. Abban az esetben, ha előre tudjuk, hogy zajjal járó tevékenységet fogunk folytatni, célszerű a lakók előzetes hozzájárulását kérni a szabályoktól való eltéréshez, és tájékoztatást adni számukra zajt okozó dolog kezdő és várható befejező időpontjáról. Fontos viszont megjegyezni, hogy a jogszabályban meghatározott határértékek még a többi lakó hozzájárulásával sem léphetők át, csak tényleg indokolt esetben.
De mit tehetünk, ha tényleg hangzavar van körülöttünk? Először is, a viták elkerülése érdekében, és a jószomszédi viszony fenntartása érdekében javasolt először a csendháborítót megkérni arra, hogy szüntesse meg a zajt. A jószomszédi viszony és a viták elkerülése érdekében célszerű a csendháborítót megkérni arra, hogy a zajt szüntesse meg. Amennyiben szóban nem sikerül elérni, a több szabálysértési és polgári eljárás áll rendelkezésünkre.
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény a csendháborítást, mint szabálysértési tényállást kifejezetten nevesíti az alábbiak szerint: „Aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, szabálysértést követ el.”
A csendháborítás szándékosan és gondatlanul egyaránt elkövethető magatartás. Ahhoz, hogy a zajokozás csendháborítás legyen, olyan zaj kell, hogy keletkezzen, ami alkalmas lehet mások, illetve a természet megzavarására. Mivel nem egyértelmű, hogy kinek mi az indokolt és indokolatlan zaj, így minden esetben az összes körülményt meg kell vizsgálni. Indokolt zaj, például munkavégzés vagy lakásfelújítás esetében nem képezi szabálysértés tárgyát.
A kiérkező rendőr, közterület-felügyelő vagy a természetvédelmi őr figyelmeztetheti a csendháborítót, helyszíni bírságot szabhat ki, vagy feljelentést tehet. Utóbbi esetében szabálysértési eljárás lefolytatása fog megtörténni, ami a Kormányhivatal hatáskörébe tartozó ügy.
Lehetőségünk van még polgári eljárás keretében birtokvédelmi eljárást kezdeményezni. Csendháborítás esetén az eljárás lényege, hogy a lakás birtokosát jogalap nélkül zavarják a tevékenységgel, és ennek megszüntetésére lép fel a zajt okozó személlyel szemben. A birtokvédelmi eljárás jegyzőnél indítható, vagy egyből a bíróságon azzal, hogy 1 éven túl kizárólag a bíróságon kezdeményezhető. A kérelmezőnek lehetősége van arra, hogy kérelme alapján a jegyző, vagy a bíróság megállapítsa a jogsértés tényét, és a szomszédot eltiltsa a zavaró tevékenység végzésétől, illetve költségeinek és kárának megfizetését kérje.
Ne maradj le hasonló tartalmakról,
kövess minket Facebook-on!
Forrás: link
