Eddig is merültek fel aggályok azzal kapcsolatban, hogy a Facebook felett nincs nemzetközi kontrol, és nem áll ellenőrző szerv felügyelete alatt. A kriptovalutákkal is pontosan ugyanez a helyzet, így most ennek a kettőnek az ötvözetével állunk szemben.
Egy 2018-as adat szerint 1600 féle kriptovaluta létezik ma, és a szám folyamatosan növekszik. Ezek közül a legnépszerűbb a Bitcoin, amit a felhasználók körülbelül öt százaléka használ, és második helyen az Etherum áll, ami 1,8 % felhasználót érint. A Facebook 2019. június 18-án jelentette be, hogy ők is fognak kriptovalutát bevezetni, amit 2020-ra terveznek.
Szokatlan lehet a gondolat, hogy egy social media miért foglalkozik kriptovaluta bevezetésével, azonban már más technológiai vállalatok is léptek be a pénzügyi világba, mint az Alibaba és az eBay. Olyan formában lettek részesei a pénzügyi világnak, hogy fizetési felületet szolgáltatnak, ami az Alipay és a Paypal. Mások biztosítással kapcsolatos termékeket szolgáltatnak olyan úton, hogy a felületük elosztóként üzemel harmadik felekkel, akiknek szolgáltatásai közé tartozik az egészség-és autóbiztosítás.
A kriptovalutának számos előnye van, minthogy gyorsabb, mert nincs szükség megerősítésre a tranzakciónál, így bármikor, akár azonnal megérkezhet a pénz, nincs ahhoz kötve, hogy a bank mikor van nyitva. Olcsóbb, itt nincs átutalási költség, de ha van is, akkor csupán minimális összegről lehet szó. Azonban számos olyan hátránya is van, amik komoly kockázatot jelenthetnek.
Chris Huges, aki a Facebook egyik társalapítója volt aggodalmát fejezte ki, mivel szerinte fennáll a veszély, hogy rossz kezekbe kerül a Libra, és így annak a veszélye is fennáll, hogy a monetáris politika, amiért az államok nemzeti bankjai felelnek, elvenné tőlük, és magáncégek kezébe adná. A Bank of England csak óvatosan üdvözölte a Librát, és szerintük külső szabályozásra fog szorulni, ami azért lenne nehéz, mert a kriptovaluták mögött nem áll jegybank.
Minden államnak szuverenitásába tartozik, hogy meghatározza a törvényes fizetőeszközt, és azt a szervet, ami a kibocsájtására jogosult. Így elméletben az államok joga eldönteni, hogy elfogadják-e a Librát, mint alternatív fizetési módot. Ezzel kapcsolatban a Facebook azt nyilatkozta, hogy tervük szerint idővel szeretnék megkönnyíteni a mindennapi tranzakciókat azzal, hogy csak egy gombnyomással lehessen számlát megfizetni, kávét venni QR kód, vagy más kód beolvasásával, vagy tömegközlekedési eszközt igénybe venni anélkül, hogy pénzt vagy papíralapú jegyet vagy bérletet vinnénk magunkkal. Igazából ezek a szolgáltatások ma is elérhetőek, van applikáció csekk befizetésére, és bár még Magyarországon nem, de sok európai városban már igénybe vehetők a metrókártyák, mint Londonban vagy Madridban.
Mire lehet használni?
A szuverén pénznemeket nem fogja tudni helyettesíteni, de ez nem is tartozik a Facebook érdekeltségi körébe. Bár jogilag erre nem sok lehetősége lenne, de azért sem, mert kihívást jelentene az árfolyamstabilitás, így egyáltalán nem érnék meg nekik leváltani az eurót, vagy a dollárt.
A Bitcoinnál az emberek arra törekedtek, hogy minél többet össze gyűjtsenek belőle, mivel a Bitcoinok száma véges -21 millió-, és így nem áll fenn az infláció veszélye. Azonban a Libránál úgy tűnik, nem lenne érdemes befektetni abba, hogy minél nagyobb összegű Libra érmét össze gyűjtsön valaki tranzakciók lebonyolítására, mert valószínűleg a Facebook nem lesz érdekelt ilyen értelemben az érméiben, hanem másfajta célt céloz meg.
Valószínűleg az lesz funkciója, hogy a Facebook, illetve az ehhez tartozó Instagram és Whatsapp felhasználói kisebb mennyiségű Librát halmozhatnak fel, és elkölthetik azt kisebb termékekre, mint kávéra vagy mozijegyre. Ez a lehetőség nyitva fog álli a nem felhasználók számára is.
Azzal, hogy Librát lehet vásárolni, árfolyamkockázatot telepít a vásárlóra. Így jobb ötletnek tűnhet a pénzünket egy olyan bankba tenni, ahol van betétbiztosítás, azonban rengeteg embernek nincs bankszámlája. Világszerte 1,7 milliárd embernek nincs bankszámlája, és ez a helyzet leginkább a fejlődő országokra jellemző, főleg a nők esetében a legrosszabb, tehát nekik tudna alternatív lehetőséget nyújtani, és ez lenne a Libra fő célja.
Ezzel viszont az a gond, hogy olyan emberek is igénybe vehetnék a Libra szolgáltatását, akiket a fejlett országokban eltiltottak tőle, mert kritikus a hitelfelvevői múltuk, nincs bejelentett lakcímük, nem rendelkeznek személyazonosító okmánnyal, vagy bűncselekményt követtek el. A Librának különös nehézséget fog okozni, hogy olyan ügyfélazonosítási feltételeknek feleljen meg, aminek a bankoknak meg kell felelniük, amik azt a célt szolgálják, hogy a pénzmosást, vagy a csalást megelőzzék.
Így könnyen előfordulhat, hogy a Libra melegágya lesz a pénzmosásnak, és a csalásnak, illetve olyan illegális oldalaknak a fizetőeszközökké válhat, mint a Dark Web, mivel lenyomozhtatlan. Bár a személyi adatok védettek, de ez az előny az imént említett hátrányok mellett eltörpül. Továbbá a lenyomozhatatlanság miatt az államnak a behajtással kapcsolatos igényei eredménytelenek maradnak, ráadásul azért is, mert a jogi szabályozás számára ez teljesen új terület.
