Tudtad, hogy 2050-re több műanyag lesz a tengerekben, mint hal? Megvalósítható e a műanyagmentes élet? Erre keresi a választ a Műanyagmentes Július.
A műanyagmentes július – avagy plastic free july – elnevezésű kampányprogram 2011-ben jött létre, és indult el világmegváltó útjára Ausztráliából és eddig több mint 120 millió ember vett részt benne közel 177 országból. A figyelemfelkeltő kezdeményezés célja igen egyszerű: a részvevőknek meg kell próbálnia a lehető legkörnyezettudatosabban élni és kiszorítani az egyszerhasználatos műanyagokat az életükből, legalább 1 hónapig, ezzel is csökkentve az ökológiai lábnyomukat.
Az alapvető probléma a műanyagokkal, főleg az ún. egyszerhasználatos műanyaggal, hogy funkciójukat általában csak rövid ideig látják el mégis több száz, akár 1000 év is eltelhet mire lebomlanak. Az évente megtermelt 300 millió tonna műanyagnak egyes becslések szerint kvázi fele ilyen egyszer használatos műanyag. Ezért is lett a kihívás mottója: „Mondj nemet az egyszer használatos műanyagra”, mivel hiába hisszük azt, hogy felelősségteljesen a szemetesbe dobtuk esetleg még szelektíven is gyűjtöttük a műanyagot, végeredményben mégis károsítottuk környezetünket, ugyanis ennek a szemétnek egy része hulladékdarálóban és égetőben végzi, nagyobb része azonban a tengerekbe, óceánokba kerül, ahol szemétszigeteket alkotnak és ahogy elkezdenek felaprózódni beépülnek a táplálékláncba is, ezzel tovább roncsolva az ökoszisztémát. Ha pedig újrahasznosításra kerül, azzal sem feltétlen érjük el a célt, ugyanis a műanyagot csak értékcsökkenéssel lehet újrahasznosítani, vagyis gyengébb minőségű termék készíthető belőle.
Természetesen továbbra is fontos, hogy szelektíven gyűjtsünk és újrahasznosítsunk, tehát, hogy mit cselekszünk a szeméttel utólag, de talán még ennél is fontosabb a megelőzés. Ezért is szól ez a hónap elsősorban arról, hogy kezdjünk el odafigyelni.
Kezdésképpen itt van pár tipp, amivel kiszoríthatjuk a műanyagot az életünkből; próbáljunk meg szatyrot/zacskót vinni magunkkal a bevásárláshoz, a lényeg, hogy ne kérjünk újat. Ne használjuk az egyszerhasználatos evőeszközöket, poharakat, szívószálakat, hiszen egyre több helyen kapható ezeknek a papír változata, kérjük inkább azokat. Ha nem muszáj ne vegyünk palackozott üdítőt, hanem vigyünk magunkkal kulacsot, amit újra tudunk tölteni. Kávézókban igyekezzünk elkerülni az elviteles pohár műanyag kupakját és inkább a fa pálcikát válasszuk kevergetéshez, ha erre van lehetőségünk. De az is sokat segít, ha csak szimplán kerüljük a műanyagba „agyon csomagolt” termékeket és inkább az üveg vagy papírcsomagolást választjuk, vagy kimérve vásárolunk ott, ahol erre lehetőségünk van. Próbáljuk meg kerülni az eldobható/egyszerhasználatos borotvákat és pelenkákat. Fontos továbbá a környezet tudatos nevelés és tájékozódás, ezzel lehet ugyanis a legjobban felhívni a figyelmet a projekt fontosságára.
Rá fogunk jönni, hogy ez az odafigyelés semmiféle kellemetlenséggel nem jár, mégis segítettünk, hiszen kevesebb műanyagszemetet termeltünk. Nem kell azonnal minden műanyagot száműzni az életünkből mert az egyrészt képtelenség másrész nagyon hirtelen és nagyon drasztikus lépés lenne, de ha képesek vagyunk fokozatosan váltani, akkor ez a fajta tudatos gondolkodásmód szépen lassan átalakulhat szokássá, amivel rengeteget tennénk a környezetünkért és saját életminőségünkért is. Arról nem is beszélve, hogy a műanyag kerüléséhez és helyettesítéséhez elég sok kitartásra és kreativitásra van szükség az alternatív megoldások terén, de ettől lesz igazán nagyszerű ez a challenge, aminek honlapján (www.plasticfreejuly.org) jelentkezve „hivatalosan” is részt vehetünk a kihívásban és emailünkön keresztül kaphatunk további kreatív ötleteket a feladat folytatásához, ha mi esetleg kifogynánk belőlük vagy csökkenne a motivációnk.
Összességében ez egy játékos, de nagyon hasznos és fontos kihívás, amiben mindenképpen megéri részt venni, ha csak erre a hónapra is, aztán ki tudja, akár még életmódváltás is lehet belőle.
