Huszonöt éve, 1994. július 5-én alapította meg az amerikai Jeff Bezos az amazon.com elnevezésű vállalatot, amely ma már a világ legnagyobb online áruháza, Bezos pedig a világ leggazdagabb embere.
Bezos 1964. január 12-én született az új-mexikói Albuquerque városában. Édesanyja egyedülállóként nevelte, majd később feleségül ment egy Mike Bezos nevű kubai bevándorlóhoz. Kora gyermekkorától vonzotta a fizika és a számítástechnika, szülei garázsában laboratóriumot rendezett be. Már a középiskolában elindította első vállalkozását, alsóbb évfolyamosoknak szervezett nyári tábort. A Princeton Egyetemen kiváló eredménnyel végezte elektromérnöki és számítástechnikai tanulmányait. Miután megszerezte a diplomáját a Wall Streeten helyezkedett el és felsővezetői szintekig meg sem állt.
Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1992-ben úgy döntött, hogy a szövetségi államok nem vethetnek ki forgalmi adót az online kereskedelmi ügyletekre, hacsak a kereskedőnek nincs telephelye az adott államban. Bezos felismerte a lehetőséget és 1994. július 5-én bejegyeztette a Cadabra.com vállalkozást, amelynek telephelye a Seattle közeli Bellevue-ben fekvő házának garázsában volt. A név az abrakadabra szóból származott, de miután többen félrehallották és a cadaver, magyar jelentése szerint hulla, szóra asszociáltak, Bezos a világ legnagyobb folyójáról Amazon.com-ra változtatta. Azt sem hagyta számításon kívül, hogy az A betűvel kezdődő név a betűrendes keresési listák élén fog szerepelni. Elemzése során húsz, interneten is terjeszthető terméket vett számításba és végül a könyvek mellett döntött.
Néhány alkalmazottal, három szerverrel, a barátai között végzett tesztelés után 1995. július 16-án indította el online könyvkereskedését. A cég minden reklám nélkül egy hónapon belül az összes amerikai államba és 45 országba adott el könyveket, forgalma elérte a heti 20 ezer dollárt, meghaladva Bezos legmerészebb várakozásait. Az Amazon az élen maradt az után is, hogy a hagyományos könyvkereskedők is észbe kaptak és elindították saját online boltjaikat. A konkurencia jogi eszközökkel is igyekezett akadályozni. 1997-ben a Barnes and Noble perelte be, azt állítva, hogy hamisan nevezik magukat a világ legnagyobb könyvesboltjának, hiszen az Amazon csak könyvközvetítő cég. Később a Walmart áruházlánc vádolta meg azzal, hogy az Amazon üzleti titkokhoz jutott, ez az eljárás peren kívüli megegyezéssel zárult.
Bezos fokozatosan diverzifikálta a cég profilját, 1998-tól CD-t és videókat, idővel ruhákat, elektronikai termékeket, játékokat is árulni kezdett, a könyvesboltból Amerika egyik legnépszerűbb webáruháza lett. A cég 1997-ben jelent meg a tőzsdén, a jól átgondolt üzleti modellnek és terjeszkedésnek köszönhetően Bezost 1999-ben a Time magazin az év emberének választotta. A cég logójába abban az évben került be a kezdő A betűtől a Z-ig ívelő nyíl, azt jelképezi, hogy az Amazonon minden kapható.
A "dotcom lufi" 2000-es kipukkadása után az Amazon árfolyama is megrogyott, de még abban az évben is minimális nyereséget tudtak kimutatni. Az igazi áttörést a cég saját fejlesztésű e-könyv-olvasója, a Kindle hozta meg 2007-ben, amelyre a cég természetesen tartalmat, e-könyveket is kínált. Rövid időn belül több millió darabot adtak el belőle, valóságos divatcikké nőtte ki magát, így egy időben több Kindle-t adott el a cég, mint papíralapú könyvet. Az Amazon 2011-ben a Fire modellel lépett be a táblagépek piacára, zenei és filmes streaming szolgáltatást indított, 2013-ban 250 millió dollárért szerezte meg a patinás Washington Post című napilapot. A cég újabb nagy üzleti dobása az Amazon Web Services megjelenése volt, csak a saját fejlesztésű és bárki által bérbe vehető felhőszolgáltatás évente tízmilliárd dollár bevételt produkál.
Az Amazon részvényeinek árfolyama újabb és újabb csúcsokat dönt, manapság 1900 dollár fölött jegyzik. Tavaly októberben az Apple után második cégként haladta meg piaci tőkeértéke az egybillió dollárt. Az Amazon számos vállalatot vásárolt fel, legutóbb nagy visszhangot keltett, hogy a Whole Foods Market élelmiszerkereskedő-láncot 13,7 milliárd dollárért vásárolta fel.
A terjeszkedés mellett az Amazon számára fontosak a technológiai újítások is. Már 2013 óta kísérletezik csomagszállító drónokkal, Európában 2016-ban a brit polgári légiközlekedési hatósággal együttműködve Cambridge-ben alakította ki drónposta kézbesítő központját. 2018-ban nyílt meg az első olyan bolt, ahol az Amazon-regisztrációval rendelkezők a polcról levett áruval sorban állás nélkül távozhatnak, a digitális számlát mobiljukra kapják és Amazon-számlájukról vonják le a pénzt.
Bezos manapság válásával szerepel a lapok címoldalán. Volt felesége, akivel 1993-ban házasodtak össze, és aki az Amazon egyik első alkalmazottja volt, a cég részvényeinek 4 százalékát, vagyis 38 milliárd dollárt kap, ezzel az Amazon-vezéré a világ messze legdrágább válása. Bezos azonban még így is a világ leggazdagabb embere marad, vagyona az érvágás után is 116 milliárd dollárra rúg majd.
