Országszerte mindenhol komoly problémát jelent a májusi esőzések majd a hirtelen meleg miatt elszaporodott vérszívók száma. Erre kínál egy megoldási lehetőséget az állami szúnyog gyérítő program. Azonban kevés sikerrel.
Az országos szúnyoggyérítési programot kormányhatározat a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezi, erre programra összesen 1,5 milliárd forintot különítettek el. Az eljárás májustól augusztusig is eltarthat. Az önkormányzatok maguk is végeztethetnek szúnyoggyérítést, ezzel kiegészítve a katasztrófavédelem által szervezett központi szúnyoggyérítési programot. A gyérítések megkezdése előtt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal adatai alapján felmérik, hogy mely régiókban volt szükség az elmúlt években a csípőszúnyogok elleni szervezett védekezésre, majd ezeket az adatokat kiegészítik az elmúlt évi ár- és belvízi védekezés során szerzett információkkal és az előzetes szakértői javaslatokkal. Ezek alapján átlagosan 700 település érintett a gyérítéssel kapcsolatban. Fontos, hogy a gyérítés csak lakott területen hajtható végre, szigorú szabályok szerint; csak közvetlenül a napnyugtát megelőző időszakban, illetve legfeljebb az azt követő húsz percig.
A szúnyoggyérítés háromféle módjáról beszélhetünk;
Biológiai eljárás során egy baktérium által termelt, fehérje tartalmú folyadékot juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyein a vízbe. A szer kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, ártalmatlan minden más élőlényre. Ez a módszer azonban nem alkalmas a kifejlett szúnyogok írtására, ellenük kémiai védekezés folyik. Ez történhet légi járműről, ahonnan ún. ULV-permetezést vetnek be, aminek során az irtószert apró cseppekre bontva, 0,5–0,8 liter/hektár dózisban juttatják ki. Földi járműről nagyobb forgalmú területeken szintén végeznek ULV-permetezést.
A permetezéshez egy ún.: piretroid-készítményt alkalmaznak, amit az Országos Tisztifőorvosi Hivatal engedélyez, a hatóanyagok közös EU-listája alapján (ami a 2006-ban bevezetett, szigorúbb környezet- és humán egészségvédelmi előírásokat tartalmazza), a területileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi szervének ellenőrzése mellett.
Ez a készítmény emberi egészségre ilyen kis dózisban ártalmatlan, mégis javasolt, hogy ne tartózkodjunk a szabadban és lehetőleg a nyílászárókat is tartsuk csukva permetezés ideje alatt, nehogy fokozott terhelésnek legyünk kitéve az egyébként kis kockázatú irtószerből. A nagy óvatosság ellenére is előfordulhat közvetlen érintkezés a vegyszerrel (a betöltés során a reptéren vagy a földi járművek kiinduló állomásain), ilyenkor langyos vízzel történő alapos szappanos lemosásra van szükség. Szintén ajánlott a permetezési területekről betakarított termést fogyasztás előtt meleg vízzel lemosni.
A szúnyoggyérítés, bár a mi, emberi igényeinknek megfelelő és szükségszerű, valójában súlyos környezet- és természetvédelmi kockázatokkal jár együtt, a szúnyogirtás jelenlegi, kémiai védekezést előtérbe helyező gyakorlata miatt. Mivel ezek a vegyszerek nem szelektív idegmérgek, azaz nem csak a szúnyogokra, hanem az összes rovarra – fokozottan a virágokat beporzó méhekre – (egy MTA vizsgálat kimutatta, hogy az elhullott rovarok között a célcsoportot jelentő szúnyogok aránya 0,1% (azaz minden ezredik rovar) volt csak) és ezáltal az összes rovarfogyasztó állatfajra kihatnak. Ennek a folyamatnak az egyik nagy áldozatai a fecskék, akik átlagosan mintegy 50%-os állománycsökkenést szenvedtek el táplálék állataik szervezett irtása óta. A rovarölő szer a vízbe kerülve a halakra is mérgezően hat(hat). Az már tényleg csak mellékes, hogy az amúgy is csak a rovarok töredékét elérő kipermetezett szereknek az alkalmazása hosszú távon rezisztenciát (az irtószerrel szembeni ellenállóságot) és keresztrezisztenciát (azonos hatásmechanizmusú szerekkel szembeni ellenállóságot) okoz a célcsoportnál.
Elmondhatjuk tehát, hogy a szúnyoglárvák és a kifejlet szúnyogok teljes kiirtása ökológiai katasztrófát okozna, ugyanakkor teljesen kizárni sem lehet a szúnyoggyérítést, hiszen melegedő időjárásunk, a nyári ár- és belvizes időszakok gyakoribbá válása miatt új szúnyogfajok, és általuk újfajta kórokozók (pl.: Nyugat-nílusi láz, vagy a kutyákat érintő szívférgesség) jelennek meg Magyarországon. Alapjaiban nem a szúnyoggyérítés jelenti a problémát (hiszen arra szükség van) hanem annak a kémiai eljárásnak a hibája, amit alacsonyabb ára és egyszerűbb alkalmazhatósága miatt használnak és ami ugyanúgy károsíthatja az emberi egészséget, mint az ökoszisztémát.
