Kell új szabályozás a Dunán?

Asbóth Emma

2019. június 13. - Másodfok

A közelmúltbeli események kapcsán sokakban felmerült a kérdés, milyen szabályozás van érvényben a Dunán, melyek a rendszer esetleges hibái, s ha vannak, hogyan lehetne rajtuk javítani?

Az utóbbi 10 évben a Duna turizmusa éves szinten 10% felett növekedett. Jelenleg a nemzetközi cégek flottái mintegy 150 hajója keresi fel rendszeresen a fővárost, a népszerűséget pedig az is jól mutatja, hogy 2014-es évben Budapest kapta a vízi-turizmus legkedveltebb kikötőjének elismerését. A kishajózás mind az idegenforgalom, mind a hazai turizmus területén gyorsan fejlődik, a Duna és Tisza területén számos a turizmust kiszolgáló kikötő létesült, valamint kempingek is rendelkezésre állnak.

Ezzel szemben a hazai teherhajózási forgalom jelenleg jelentős visszaesést mutat a 1970-es évekhez képes: míg hazai árufuvarozásban 17%, nemzetközi árufuvarozásban 4% körül teljesít. Az ehhez szükséges kikötői fejlesztése több helyen is megvalósult, azonban a hajózás irányítási rendszerének fejlesztése továbbra is célszerű lehet: jelenleg folyik a Folyami Információs Szolgáltatások, vagyis az úgynevezett RIS-rendszer továbbfejlesztése, amit uniós projekt valósít meg, valamit ugyancsak nagy jelentőségű a PAN-LNG projekt, amelyben az uniós célkitűzések szerinti tiszta üzemanyag első tankoló helye kerül telepítésre 2019-ben a Csepel szigeten.

Nemzeti és nemzetközi jogszabályok

A Dunán, mint nemzetközi vízi-úton szigorú előírások vannak a hajózó úttal kapcsolatos feltételek biztosítására. A Duna Bizottság előírásaihoz igazodva a hajózó-úton 2,5 m-es merülésű hajók hajózási szabadsága áll fenn, a Belgrádi Egyezménnyel összhangban. Az EU 2005/44 EP előírása szerint szükséges a SOLAS és IMO által kidolgozott eredetileg tengeri, később folyókra kiterjesztett AIS és RIS hajók egyedi azonosítása és folyami információs követése. Az EU 414/2007/EK rendelete szerint előírt napi információk feldolgozása a Rádiós Segélyhívó Egyesület feladata, amely szervezet minden 20 m feletti és 12 főnél többet hordozó hajóra kötelező jelleggel a szolgáltatási információkat adja, mint például a vízi-út állapota vagy hajósok számára fontos értesítések.

Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának keretében többek között 3 határozat került kidolgozásra: a 24. számú (Resolution No. 24, the European Code for Inland Waterways), amely a hajózási szabályokat, a 22. számú (Resolution No. 22, the Signs and Signals on Inland Waterways), amely a víziutak jelzésrendszerét, továbbá az 59. számú határozat (Resolution No. 59, Guidelines for Waterway Signs and Marking), amely a jelzések elhelyezésére vonatkozó részletszabályokat szabályozza.

A Belgrádi Egyezmény kimondja, hogy a Duna Bizottság hatásköre kiterjed a Duna egész hajózható részén a hajózható vonalak kitűzésénél egységes rendszer létesítése és az egyes szakaszok különleges viszonyainak figyelembevételével a Dunán való hajózás alapvető szabályainak elkészítése. E feladatának a Duna Bizottság egyebek mellett - a Dunai Hajózás Alapvető Rendelkezéseinek (DHAR) kiadásával tesz eleget, amely a Duna hajóútjának jelzéseit is tartalmazza.

A vízi-úti informatika előtt álló feladatok

A vízi-mentés polgári egyesületi feladatkör és hajózási biztonságot, s életvédelmet szolgál, ezzel szemben a vízi-úti felügyelet viszont állami és önkormányzati, illetve katasztrófa-védelmi feladat. A nagyobb flotta üzemeltetők, valamint a kikötők saját felügyeleti feladatkörrel és hatáskörrel rendelkeznek, amelye adott technikai feltételek működtetésére támaszkodva látják el feladataikat.

Mivel a kishajózás és a kézi meghajtású vízi járművek kiesnek a 20m feletti és 12 főnél több utast szállító kötelező kategóriából, kérdéses, hogyan lehet ezeket bekapcsolni az információs rendszerbe. Götz Sándor hajómérnök, gazdasági mérnök mindezt okos mobil applikációval tenné lehetővé, valamint az intelligens bóják támogatásával. A mai technikai alkalmazások lehetővé tennék olyan egyéni azonosító eszközök alkalmazását, mint például nyomkövető karszalag, vagy telefonos applikáció, amelyek biztosíthatják az egyéni és csoportos vízen-járó túrázók segélyhívási azonosítását és a beavatkozási igény felismerését. Minderre elsődlegesen a Duna Budapest területén lévő szakaszán lenne szükség.

Mindenképpen érdemes megtervezni és kiépíteni egy olyan vízi-turizmust is kiszolgáló informatikai rendszert, amely a biztonságos hajózást és egyenlő feltételeket szolgáltat minden vízen-járó számára, és megfelel a vízi-mentés hatékony és korszerű követelményeinek is.