A polgári perrendtartási törvény jelentős szerepet tulajdonít a magánszakvéleményeknek, amelyektől a régi, szinte kizárólag a kirendelt szakértőkre támaszkodó ítélkezési gyakorlat reformját és ellensúlyozását várják. A bíróságok ugyanis korábban túlságosan nagy mértékben hagyatkoztak az általuk kirendelt szakértőkre, álláspontjukat szinte megkérdőjelezhetetlen igazságnak fogadták el, ami különféle anomáliákhoz vezetett. A magánszakértő ezzel szemben a fél megbízásából jár el, szakvéleménye így természetszerűleg a fél álláspontjának alátámasztását szolgálja, és nem tart igényt a teljes objektivitás illúziójára. Ilyen módon a bíróság sokkal árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló szakértői véleményösszességet kaphat, amely segítségével megfelelőbben bírálhatja el a jogkérdést.
Szakértőt kell alkalmazni, ha jogvita kereteinek meghatározásához vagy a perben jelentős tény megállapításához, megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. A szakértő a tevékenységével érintett személyek érdekeitől függetlenül, pártatlanul köteles eljárni és szakvéleményét a feltárt tények tárgyilagos értékelésével köteles kialakítani a tudomány és műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával. A szakértői vélemény bizonyítékként került szabályozásra, és három lehetséges formája van: magánszakértői vélemény, kirendelt szakértő által adott vélemény, illetve más eljárásban kirendelt szakértő által adott vélemény.
A magánszakértői véleményt alkalmazni kívánó félnek indítványoznia kell a vélemény benyújtását, amely során fel kell tüntetnie azokat a határozott kérdéseket, amelyeket a szakértőnek a szakvéleményében meg kell válaszolnia. Itt az ellenfél is indítványozhatja kérdések feltevését. Amennyiben az indítvány pozitív elbírálásban részesül, a fél köteles a magánszakértői véleményt a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül benyújtani. Elfogadott indítvány hiányában a vélemény benyújtására nincs lehetőség, valamint nem lehet magánszakértőt alkalmazni kirendelt szakértő vagy más eljárásban kirendelt szakértő alkalmazásának az indítványozása esetén. A bíróság a felek által az indítványban feltüntetett kérdésekkel érintett tényállások keretében tehet fel a szakértőnek kérdést.
A szakértőnek jogában áll a feladata teljesítése érdekében a per irataiba betekinteni és azokról másolatot készíteni, valamint a tárgyaláson jelen lenni, ahol a felekhez, az ellenfél magánszakértőjéhez és a közreműködőkhöz kérdések feltevését indítványozhatja.
A magánszakértő köteles a megbízója ellenfelét értesíteni a megbízásról, valamint azzal kapcsolatban meghatározott információkat átadni. Köteles továbbá lehetővé tenni, hogy az ellenfél a megbízás tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit előterjessze. Ezeket saját szakvéleményében értékelnie kell, valamint a bíróság, a felek és az ellenfél magánszakértőjének a kérdéseire is válaszolnia kell.
A felek a szakvéleményre írásban és szóban észrevételeket tehetnek, és amennyiben az aggályos, a szakvélemény kiegészítését és a szakértő meghallgatását indítványozhatják. A törvény szerint a szakértői vélemény aggályos, ha hiányos, illetve nem tartalmazza a szakvélemény előírt kötelező tartalmi elemeit. Aggályos továbbá, ha homályos, önmagával, illetve a perbeli adatokkal ellentétes tartalmú, vagy helyességéhez nyomatékos kétség fér. Amennyiben a magánszakértői vélemények között a szakkérdésben ellentét áll fenn, bármelyik fél indítványozhatja, hogy a magánszakértők a magánszakértői véleményeket az ellentét indokainak az ismertetése vonatkozásában ugyanazon a tárgyaláson szóban egészítsék ki.
Ha a kirendelt szakértő véleménye aggályos és az aggályosság a szakértő által adott felvilágosítás ellenére sem volt kiküszöbölhető, a bíróság indítványra új szakértőt rendel ki. A törvény meghatároz a szakértő személyére vonatkozó kizárási okokat is, így például, ha a szakértő a fél hozzátartozója vagy tőle az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.
Ha a magánszakértői vélemény aggályos, a fél a magánszakértő díját a perben nem számíthatja fel. A bíróság a kirendelt szakértő munkadíját a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta egy százalékkal csökkenti, ha a szakértő megszegi kötelezettségét anélkül, hogy azt az ok valószínűsítése mellett alapos okkal kimentette volna.
Az új Pp. keretei közt a polgári perben elméletileg biztosítottá vált, hogy a magánszakértő – megfelelő eljárási jogokkal felvértezve – ténylegesen eleget tudjon tenni a függetlenség és pártatlanság követelményének és a magánszakvélemény valóban a kirendelt szakértő szakvéleményének valós alternatíváját jelentse.
