Mi, - az Egyetem hallgatói - még azon szerencsésebbek közé tartozunk, akik egyébként is nehéz felvételijét, még nem nehezítette tovább nyelvi elő követelmény. Nem ritka esetek egyike, hogy néhány év erejéig diplomák százai maradnak az egyetemeken, nyelvvizsga meglétének hiánya miatt, de egyenlőre a felsőoktatási intézménybe történő bejutásnak ez utóbbi egyébként nem akadálya. Az emeltszintű érettségi követelmény bevezetését követően, egy korábban előterjesztett javaslat értelmében, azonban 2020-tól ez változhat.

Egy nem régiben előterjesztett kormányrendelet alapján, 2020-tól már csak azok a hallgatók lennének felvehetőek felsőoktatási intézménybe, akik legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával, vagy ezzel egyenértékű, emelt szintű érettségivel rendelkeznek, idegen nyelvből.
Bizonyára sokan szembesültünk középiskolai tanulmányaink során azzal, hogy a nyelvoktatás színvonala sajnos ritkán, vagy egyáltalán nem ütötte meg a középfokú nyelvvizsgához elégséges szintet, és többen magántanárt, vagy nyelvtanfolyamot kényszerültünk fizetni. A fentitek tudatában, többen szkeptikusan állnak e feltétel rövid időn belül történő bevezetéséhez; az alapvető jogok biztosa is vizsgálatot indított a kormányrendelet bevezetése kapcsán.

Székely László, a bekért adatok alapján arra a megállapításra jutott, hogy az új szabályozást elkészítő szaktárca, az idegen nyelvi követelmény meghatározása során nem vette figyelembe, hogy az iskolák idegennyelv-oktatása nincs kellően megteremtve a feltételrendszer megvalósításához, ráadásul az ehhez szükséges felkészülési idő sincsen biztosítva.

Az ombudsman rámutatott, hogy személyi és tárgyi feltételek biztosítása egyaránt szükséges ahhoz, hogy az iskolai tanterv keretein belül meg tudjon valósulni az előírt feltétel teljesülése; jelenleg azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy a tanulók mindössze 7,5%-a tesz középfokú nyelvvizsgával egyenértékű, sikeres emeltszintű nyelvi érettségit.

Az átfogó vizsgálatok eredményeként, az alapjogi biztos javasolta az emberi erőforrások miniszterének, hogy az új rendelet hatályba lépésére állapítson meg egy olyan másik időpontot, amellyel figyelembe veszi a szükséges felkészülési időt; beleértve a szakmai, a személyi és a tárgyi feltételek megteremtését. Ez utóbbi megvalósulása érdekében, azt is kérte, hogy mérjék fel az iskolák jelenlegi tárgyi feltételrendszerét, és a felmérések alapján tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy a középfokú nyelvtudás szintjét minél hatékonyabban el tudják sajátítani a tanulók.

Természetesen belátható, hogy a rendelet kezdeményezésének kiinduló pontja alapvetőleg jó, ha csak arra gondolunk, hogy éves szinten mennyi diplomás nem kapja meg oklevelét a nyelvvizsga bizonyítvány hiányában, azonban azt is látni kell, hogy a kormányrendeletben megfogalmazott jogalkotói parancs hatékony érvényesüléséhez, a művelődéshez való alapvető jog sérelme nélkül további intézkedések megtétele szükséges, ezért könnyen egyet lehet érteni az ombudsmani fellépés helytállóságával.