PÉCZKA LÁSZLÓ
Trump vs. Clinton: Elnökválasztási est- címmel hallhatunk előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. November 8-án 18:00- órától az E3-as teremben került megrendezésre az esemény. Az est felhívása impozánsnak ígérkezett:
Szerinted mi lesz a vége? És mi lesz utána? Miért fontos nekünk itt, Európában az amerikai elnökválasztás végeredménye?
Az eseményen három neves előadó járta körbe az amerikai elnökválasztás témáját. Nevezetesen Ádány Tamás tanszékvezető egyetemi docens, a Nemzetközi Közjogi Tanszék oktatója, Fehér Zoltán diplomata, külpolitikai elemző (Boston), és Pintér Károly egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Angol- Amerikai Intézetének oktatója.
.Az eseményen bevezető jelleggel Pintér Károly Tanár Úr előadást tartott az amerikai elnökválasztás sajátosságairól. Bevezetőjében ismertette az USA Alkotmányának sajátosságait, az elnökválasztásra vonatkozó tudnivalókat, melyet a XII. kiegészítésben olvashatunk. A bonyolult választási szisztémát, az elektori rendszer működését érthettük meg. A jelenlévők hallhatták, hogy az elektori, azaz a közvetett választási rendszer szerint nem a jelöltekre leadott szavazatok száma a mérvadó, hanem az elektori szavazatok száma. Ezek szerint egy elnökjelöltnek 270 elektori szavazatra van szüksége ahhoz, hogy az Egyesült Államok elnöke lehessen. Ezért fordulhatott elő az az érdekes jelenség, hogy egy adott jelölt, például George W. Bush kevesebb szavazatot kapott, mint ellenfele, az ún. billegő államokban való győzelmével, szükséges elektori szavazatok összegyűjtésével elnök lett. (Ez történt most is.) Az előadók több lényeges témát is boncolgattak, melyek a nemzetközi kapcsolatok tekintetében óriási súllyal bírnak. Érintették az USA világhatalmi pozícióit, a hegemonitás- elméletét és külön a jelöltekről is szó esett.
Az előadók szinte minden kérdésben egyetértettek. Véleményük szerint az USA hegemón szerepét illetően a világpolitika átalakulásáról beszélhetünk, egy feszült nemzetközi légkörben, ezért döntő jelentőségű lesz a megválasztott ember személye és annak külpolitikája. Az elnökjelöltek tekintetében a demokrata Hillary Clinton került kiemelésre. Clinton győzelme esetén ugyanis a hagyományos, konzervatív külpolitikai vonal érvényesült volna. A republikánus Donald Trump viszont merőben új elemeket hozott az amerikai politikába. Trump üzenetei és kampánya a populista ígéretekre épült. Személye átrajzolta a „politikai korrektség” határait, ez tükrözi az USA-ban meglévő konfliktusokat, belső feszültségeket. A megosztottságot kihasználva Donald Trump szerezte meg az elnökséget.
Pár nappal az elnökválasztás után okosabbak vagyunk, hiszen ismerjük az elnökválasztás győztesét, részletes elemzéseket olvashatunk a választáson történtekről. Annyi azonban bizonyos, hogy óriási változásokat hozhat Donald Trump győzelme mind az Egyesült Államok belpolitikájában, mind a világpolitikában. Az előadók, Ádány Tamás, Fehér Zsolt és Pintér Károly is egyetértettek abban, hogy pár évvel ezelőtt nem biztos, hogy ekkora érdeklődés mutatkozott volna meg egy elnökválasztási est megrendezéséhez. 2016-ban viszont a felfokozott érdeklődés miatt szép számmal voltunk jelen az eseményen. Azt gondolom az előadóknak igazuk volt, hatalmas várakozás előzte meg az elnökválasztást, van helye Karunkon ehhez hasonló eseményeknek. Csak támogatni és ajánlani tudom az ehhez hasonló alkalmak szervezését hallgatótársaim figyelmébe.
