ÁDÁM FLÓRA JÚLIANNA
Három betű, könnyen felejthető, de aki egyszer itt járt, annak örökre megmarad az emlékezetében Dég község neve. Budapesttől nem annyira távol fekszik, Fejér megye délnyugati részén a 64-es főútvonal mellett, Székesfehérvártól 55, Siófoktól és a Balaton partjától 35 km-re helyezkedik el. Kiterjedése kb. 50 km2 - mégis miért olyan érdekes ez a kis település?
Egyszerű: itt található az ország egyik legszebb és egyetlen látogatható klasszicista kastélya, amelyet hazánk legnagyobb angolparkja ölel körül. A park felújítása pár éve kezdődött meg és első szakasza idén nyáron zárult le – ennek okán látogattam el először a kastélyhoz, de most már garantált, hogy nem utoljára. Ugyanis aki végigjárja az igényesen felújított kastély belsejét és az azt körülvevő hatalmas parkot, könnyen a főúri 19. századi Magyarországon érezheti magát – ekkor épült ugyanis (1810 és 1815 között) az ország „leggazdagabb köznemese", Festetics Antal (1764-1853) császári és királyi kamarás megbízásából. Vagyona tette lehetővé az akkor modernnek számító kastély felépítését, és a család későbbi grófi címének megszerzését. A tervezéssel az általa már korábban is foglalkoztatott neves építészt, a magyar klasszicista építészet kiemelkedő képviselőjét, Pollack Mihályt (1773-1855) bízta meg. Ha vetünk egy pillantást a kastély homlokzatára, fel is fedezhetünk pár hasonlóságot egy másik, általa tervezett épülettel, mely Egyetemünk környékén található. Nos? Segítek: a Magyar Nemzeti Múzeumról lenne szó, a múzeum történelmi nevezetességű lépcsőjével ellentétben azonban Dégen nem lépcső, hanem kavicsos rámpa vezet a parkba.
A Festetics család 1944-ben elhagyta a kastélyt, amelyben az 1945-ös államosítás után 1996-ig gyermekotthon működött. Az épület eredeti berendezését nem ismerjük, mivel azt a II. világháború végén, illetve után elpusztították, valamint eltulajdonították. Máig megcsodálhatók azonban az előcsarnok és az egykori grófi dolgozószoba kandallói, a díszterem a maga teljességében. 
A kastélyhoz sok legenda fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Az építtető, Festetics Antal maga is szabadkőműves volt, s hajdan a kastély ovális szobája adhatott helyet a szabadkőműves-összejöveteleknek. Ezenkívül a kastélyban található egy különleges ovális fürdőszoba, ahol a mennyezet mintái a Hild József által tervezett Kálvin téri református templom mintáit utánozzák, a falakon és a padlaton pedig szabadkőműves-jelképek láthatók. A kastélyban található szabadkőműves motívumok egy része 19. század eleji, más része a 20. század 20-as éveiben készült Károlyi Sándor korában, aki tudatosan építette a kastély szabadkőműves-legendáját. Itt őrizték például a magyar, az osztrák és a cseh szabadkőműves levéltárat, amelynek 1945-ben nyoma veszett.
Magyarország egyik legnagyobb szabású és leglátványosabb tájképi kertje (angolkertje) pedig a dégi kastélypark, amelyet több patak találkozásánál, enyhe lankán alakították ki. Mérföldnyi hosszúságú, festői halastava a leghosszabb a hazai parkok tavai között. Szigetének ékessége egy különleges kerti építmény: a németalföldi stílusban épült vöröstéglás Hollandi-ház, melynek földszintes részén tehénistálló volt, míg emeletes részén az egyik tüdőbeteg grófné szanatóriumként szolgáló lakosztálya kapott helyet. Az 1920-as években, a kastély korszerűsítése és neoklasszicista átépítése kapcsán a park kiegészült egy rózsakerttel, amihez tartozik egy teniszpálya és egy klasszicizáló lugas is. A 2003 óta tartó helyreállítás következtében a dégi kastélypark egésze (mintegy 300 hektár) - hazánk egyik legértékesebb történeti kertje - műemléki védelem alá került, s helyreállítása megindult.
Ajánlom mindenkinek, aki a kastélyok szerelmese, hogy szánjon egy napot Dég meglátogatására.
