HOFFMANN ZSOLT
Nem vagyok nagy romkocsma rajongó, mert még az a régimódi srác vagyok, aki a kocsmába csak sörözni és meccset nézni jár. Ha bulizni szeretnék, akkor arra ott van a számtalan pesti szórakozóhely. Ennek és tapasztalataimnak következtében, valamint a magyar találékonyságot figyelembe véve, a gombamódon kinövő budapesti romkocsmák egy új elfoglaltságot, egy új jelentést nyertek.
Mint minden romkocsmánál, itt is alapvető követelmény, hogy totál lepukkant ház adjon helyet az esti szórakozásnak. Ennek előnye, hogy este nem jönnek elő pizsamában a szomszédok idegesen a túl hangos zene miatt. A hely dizájn szempontjából picit sérti a szememet, mert semmi rendezettség nem található, de egyeseknek ez jelenti a dolog pikantériáját. Legjobban egy lomtalanítás áldozatának tudnám be, mert a tábláktól kezdve a biciklin át a Trabantig minden megtalálható.
De mégis, akkor miért más a Sufni, mint a többi millió? Ami szerintem az egyik legjobb extra szolgáltatása a helynek, hogy van élő zene. A szebb helyeket is látott már, de mégis itt fellépő énekesnő elmondása szerint nagyon szeret itt fellépni. Van amikor az emberek az asztalon táncolva éneklik a múlt század slágereit, de van olyan is, mikor az egész kocsma csöndben elmereng egy dal gondolatán.
A Sufni, akármilyen kicsinek hangzik, relatíve nagy hely, ahol van open air rész illetve 2 külön terem, ahol különböző játékokat is játszhatunk, illetve ha szerencsénk van, akkor egy színdarab részesei lehetünk. Mindezek mellett még található egy óriási mozivászon, ahol mindig megy valami. A fogyasztóbarát áraknak köszönhetően nem csak külföldiek látogatják, bár ha az esti órákban megyünk, nagy esélyünk van belebotlani egy nemzetközi kocsmatúra csoportba.
Ha ajánlanom kéne a helyet, leginkább picit elvont, művész lelkeknek javasolnám napi 2x1-es adagolás mellett, viszont kockázatok nélkül mindenki bemehet egyszer.