A. B. CHRONOS

Itt a nyár, a jó idő, és újra megnyitottak a szabadtéri vendéglátóhelyek is a városban. Szerencsére nem vagyunk szűkében velük – már csak a dohányzási tilalom miatt is jobban megéri a vendéglátóhelyeknek nyílt területen is üzemelni – így a szomjas ember kedvére böngészhet a különböző kinézetű és árfekvésű helyek között. E vendéglátóhelyek egyre növekvő részét képezik a romkocsmák is, melyek az utóbbi időben mind felkapottabbakká váltak a hazai és a külföldi vendégek által egyaránt.

De mi is az a romkocsma? Nos, tapasztalataim szerint ha tömören akarom összefoglalni a romkocsmák mikéntjét, három jellegzetességet lehetne kiemelni:

Ahogy az a nevében is benne van, a romkocsmák – legalábbis az autentikusak és nem utólag olyanná varázsolt társaik – általában romos házakban vagy félig lebontott épületekben szoktak megjelenni. Talán nem is véletlen, hogy a régmúlt idők hangulatával átitatott, úgynevezett zsidó negyed a fővárosban vonzza az ilyen szórakozóhelyeket, így itt találhatunk legnagyobb számban romkocsmákat. E jellegzetesség tekintetében talán a legjobb példa a Kazinczy utcában található, volt kályhagyárat elfoglaló Szimpla Kert, mely a teljes épület újrahasznosításával vonzza a vendégeket – nemzetközi híre miatt jelenleg leginkább a külföldieket.

A romkocsmákra emellett jellemző az extravagáns kinézet is. Ha már lúd, legyen kövér alapon az omladozó vakolatú kocsmák berendezését általában – kinézetre legalábbis – a lomtalanításokról és mindenhonnan összehordott tárgyak alkotják: megtalálható bennük a nagymami díszes foteljától kezdve a vidéki nyaralóból származó tarka összecsukható fém székig minden, és akkor még nem is esett szó a dekorációról. Ez utóbbi kinézete alapján szintén ugyanabba a körbe tartozik, azonban funkciója más. A romkocsmák sajátossága a nevük, általuk képviselt zenei műfaj vagy egyéb szabadon választott ok miatt az egyazon körbe tartozó tárgyak gyűjtése és elhelyezése a legszokatlanabb helyeken (általában a falon és a plafonon). Ebből több szemléletes példa is van: ilyen a már említett Szimpla Kertben található monitor szoba, ahol kiszuperált, különböző korú monitorok találhatóak véletlenszerűen felaggatva a falra és hálózatba kapcsolva – a törött, pixelhibás, monokróm vagy egyéb hátrányokkal küszködő kijelzőkön az aktuális zene ütemére ugrálnak különböző geometriai alakzatok. Vagy említhetnénk itt a Garzon „szobákra" osztásos módszerét, ahol minden asztal egy hatvanas-hetvenes évekbeli lakás különböző szobájának felel meg: van konyha fiókos konyhaasztallal, tésztaszűrőkkel és fakanalakkal a falon, nappali hatalmas rekamiéval és kibelezett őskori tévével, stb. A plafonról pedig egy régi tévé lóg, mert miért is ne?

És végül, de nem utolsó sorban általában (sajnos egyre kevésbé) jellemzője e helyeknek az olcsóság is. Ez érthető is, hiszen egy szétbontott helynek alacsony a bérleti díja, vagyis nagyobb a haszon. Ellenben e jellegzetesség egyre inkább elhalóban van a romkocsmák körében, mióta a külföldi turisták is rákaptak a látogatásukra. Ahogy mondani szokás, ilyen ez a popszakma, a romkocsmák egyre inkább „trendibbé" válnak és a hangulat egyre inkább kezd művinek tűnni. Hogy egy példát említsek: jómagam akkor fordult ki egy ilyen helyről rögtön, amikor angolul próbáltak rásózni méregdrágán pálinkát és a jelzést, miszerint megértésre találnak a magyar szavak is, a csodálkozás követte, ugyanis a felszolgáló nem tudott magyarul. De nem akarok elijeszteni senkit, a fenti példa igencsak ritkának számít és ha mégis belefutnánk ilyenbe, van még elég hal a vízben – legfeljebb egy-két utcával arrébb be tudunk ülni máshova is. És azt se feledjük, hogy a legtöbb romkocsma támogatja a második éve nyaranta tartó „arany péntek" akciót, melynek keretében egy bizonyos sörmárka korsója pohár értékben kapható.

Mivel továbbra is talán a romkocsmák a leghallgatóbarátibb és fiatalokat vonzó helyek, kísérletet teszek pár bemutatására a jövőben – hátha tudok egy-két jó ötlettel szolgálni a következő vizsga megünneplésének helyszínéül. Mivel a korábbiakban említettek szerint a legtöbb romkocsma nagyjából a Rákóczi út – Károly körút – Király utca – Erzsébet körút által határolt területen található, én is az itt találhatóakat mutatom majd be. Ezzel persze nem állítom, hogy csak itt vannak jó romkocsmák, viszont a többit elszórtabban találni a pesti éjszakában, mint a Corvin Sétány mögötti Grund, a Vásárcsarnok végénél található Trapéz vagy a Nyugati mellett megbújó „művészi" Pótkulcs is. A bemutatandó romkocsmák sorát az Ellátó Kerttel kezdem.

A Kazinczy utca 48-as szám alatt, a Kőleves Kerttel szemben található sátorfedeles Ellátó Kert az utóbbi időben sok változáson ment keresztül. Egy részét elcsatolták tőle – azon az oldalán most két befalazott ablakot látni –, más része pedig átépítésre került – így a korábban ping-pongozásra használt helyiség is, ahol most ételbár található.

Maga a hely leginkább kinézetével ragadja meg a járókelő tekintetét: ennyi színes fémasztalt és –széket én még nem láttam egy helyen. Mintha egy balatoni üdülőből szalajtották volna, a teljes berendezés a szivárvány minden színében pompázik. Habár nyílt területről beszélünk – rendes tető csak a pultnál, a WC-nél és a pult másik végén található kis bebontott terület felett van – az eső miatt sem kell aggódnia a beülőnek, ugyanis a kert nagy része fölé egy sárga ponyva van kifeszítve, elég magasan ahhoz, hogy ne haljon meg a szomjas vendég a melegtől alatta, de mégis megvédje egy hirtelen vihar elől. A nagyjából most már téglalap alapú terület egyik oldalát a fent említett bárpult és mellékhelyiségek bejárata alkotják, másik oldalán az ételbár található, harmadik oldala (a bejáratként szolgáló negyedikkel együtt) pedig színes festményekben pompázik. A festmények kitűnően passzolnak a tarka berendezéshez és egyfajta mexikói atmoszférát is varázsolnak témáikkal. A hangulatot pedig külön fokozzák az este kiosztott, színesre festett befőttes üvegből álló gyertyatartók, illetve a ponyváról lelógatott lampionok is, valamint a halkabb zene a háttérben (ez utóbbi pont a megfelelő hangerősségre van állítva: még hallgatható, de nem zavarja a beszélgetést).

A kiszolgálás barátságos és gyors: akármilyen tömeg is volt még ott, egy-két percnél többet sosem kellett várnom, hogy észrevegyenek, ellentétben pár felkapottabb hellyel. Habár az árak inkább az erős közepes szintet képviselik (sörök 500-600,- Ft körül, röviditalok 700-900,- Ft körül, viszont ez utóbbihoz hozzá kell tennem, hogy ezért az árért a jó szokás szerinti 5 cl-es adagot kapjuk, nem a mostanában egyre általánosabbá váló 4 cl-t), ahogy azt fent is említettem, itt is ki lehet használni a pénteki olcsóságot, ha nagyon el vagyunk gatyásodva; és ami számomra külön öröm volt: lehet kapni ropit is! Az ételbárban pedig vásárolhatunk szendvicseket és tortilla chipset nagyon finom szószokkal (tudom ajánlani az enyhén fokhagymás-fűszeres „zöld szószt" és a csípősebb „piros szószt"), mindössze 500,- Ft-ért, amiből két ember jóllakik.

Mindent összevetve egy baráti beszélgetéshez mindenképpen ajánlani tudom az Ellátó Kertet és ha kedvünk támadna táncolni is az este haladtával a közelben több bulizós hely is található (például rögtön a szemben lévő Mika Tivadar Mulató-kert).

UPDATE:

A cikk írása óta kisebb változás történt az akkor még átalakítás alatt álló Ellátó Kertnél: az ételbár melletti részt ugyanis "moziszobának" rendezték be, így a külsőre indián mintás helyiségben a fogyasztó vendégek egy kivetítő segítségével teljes fal méretben tekinthetik meg most már az aktuális focimeccseket. Az újításnak volt is alapja, ugyanis addig a meccsnézés mindössze a már említett fali ablakokon keresztül történhetett, ahonnan akkor még kitűnő rálátás nyílt a szomszédos italozó nagy képernyős tévéjére.

Elérhetőségek:

Cím: VII. ker. Kazinczy utca 48. (Vaskapu)

Web: http://ellatokert.blogspot.hu/