A GDPR (General Data Protection Regulation, magyarul: Általános Adatvédelmi Rendelet) az Európai Unió Rendelete, amely az Európai Gazdasági Térség területén tartózkodó természetes személyek adatait védi és rendelkezik a tagállamok közötti szabad információáramlásról.

Már a második világháború után felmerült az adatvédelem kérdése: 1948-ban fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, mely elsőként említi meg a személyes adatok védelmét. A személyes adat gyakorlatilag bármilyen adat, amely alapján egy ember közvetlenül vagy közvetve azonosítható, illetve felismerhető, gondolhatunk például névre, lakcímre, email címre stb. A GDPR fő célja a személyes adatok egységes szintű adatvédelmi biztosítása.

A GDPR-t az egyik legszigorúbb EU-s rendeletek közé tartozik, a Nemzeti Adatvédelmi Hivatal (NAIH) akár 20 millió eurós (kb. 7,5 milliárd forint) büntetést is kiszabhat azokra, akik nem tartják be a szabályait. A GDPR gyakorlatilag mindenkire vonatkozik: minden olyan vállalkozásra, amelynek legalább 1 munkavállalója vagy legalább 1 ügyfele van. Gyakorlatilag a Magyarországon előtte is hatályos Info törvénybe olvadt bele, bizonyos szinten kiegészítve és megváltoztatva azt.

Az adatkezelés legfőbb alapelvei

Az adatkezelés egy olyan művelet vagy műveletek összessége, amelyeket a személyes adatokon vagy adatállományokon végeznek. Ezeknek számít például a gyűjtés, rögzítés, betekintés, felhasználás, törlés vagy akár az elolvasás.

Fontos, hogy személyes adatot csak az előre meghatározott cél érdekében lehet kezelni, és csak a cél megvalósításához szükséges mértékben. Az adatkezelésnek meg kell felelnie a tisztesség követelményének és jogszerűnek kell lennie. A kezelt adatoknak pontosnak és hiánytalanoknak kell lenniük, az adatkezelés pedig csak közérthető, részletes, teljes és könnyen hozzáférhető, előzetes tájékoztatásan kell alapulnia.

Érintetti jogok

A rendelet szerint minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen a NAIH-nál, ha az adott személy megítélése szerint a személyes adatok kezelése megsérti az Általános Adatvédelmi Rendeletet. Főszabály szerint minden érintett kérelmezheti az adott adatkezelőnél:

- személyes adataihoz való hozzáférését

- személyes adatainak helyesbítését

- személyes adatainak törlését

- az adott adatkezelés korlátozását

- személyes adatainak hordozhatóságát

- illetve tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen.

Bármely fentebb említett kérelem esetén az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül – bizonyos esetekben 2 hónappal meghosszabbítható – köteles az érintettet tájékoztatni a kérelem alapján hozott intézkedésről. Ha az adatkezelő nem tesz időben intézkedéseket a kérelemmel kapcsolatosan, az érintett az illetékes törvényszék előtt élhet bírósági jogorvoslati jogával.

Az Info törvényhez képest első ránézésre nincs nagy változás az érintetti jogokkal kapcsolatosan, a módosulás viszont abban van, hogy ezek a jogok érvényesítésre kerülhetnek a gyakorlatban, amelyre a hatóságok kiemelt figyelmet fordítanak.

Ne maradj le hasonló tartalmakról,
kövess minket Facebook-on és Instagram-on!