Ha a vádlott beismeri bűnösségét, befejeződik a büntetőeljárás és kiszabják a büntetését. Mindez megtörténhet akár egy ülésen, azaz az előkészítő ülés során is, anélkül, hogy a teljes tárgyalást lefolytatták volna. De milyen szabályok vonatkoznak erre? Mit kell tudnunk az előkészítő ülésről? Cikkemben erre a két kérdésre próbálok kimerítő választ adni.
Az előkészítő ülés szabályairól a Büntetőeljárásról szóló 2017.évi XC. törvény rendelkezik. A törvény növelt az ülés jelentőségén, adódik ez abból is, hogy kötelezővé tették a vádemelés után az előkészítő ülés megtartását. Ennek az a célja, hogy a tárgyalás előkészítése érdekében a vádlott és a védő részletezhetik álláspontjukat a váddal kapcsolatosan, még a tárgyalás előtt. Az ügy menetét tekintve, jelentősen befolyásolhatják ezzel az egész büntetőeljárást, akár a végső ítéletet is.
Az előkészítő ülésen az ügyészség ismerteti a vádat, illetve sor kerül a vádlott bíróság előtti kihallgatására is. Ebből kifolyólag az ügyész és a vádlott jelenléte kötelező az előkészítő ülésen. A tárgyalás későbbi szakaszaiban megengedetté válhat a vádlott távol maradása, amennyiben egyedüli vádlottként szerepel az eljárásban, de ebben a szakaszban még ez nem megengedett. Természetesen a jog biztosítja az előkészítő ülés elhalasztását, ha valamely fél önhibáján kívül nem tud megjelenni a meghatározott időpontban.
Az idézésben a bíróság figyelmezteti a vádlottat arra, hogy ezen az ülésen beismerheti bűnösségét az ellene felhozott vád alapján. Az előkészítő ülésen ennek kérdés formájában, szóban is el kell hangoznia. Ha a vádlott ezt az utat választja, és beismeri bűnösségét, ezáltal pedig bűntetőjogi felelősségének megállapíthatóságát, már akár az eljárás ezen szakaszában ítélet születhet, a tárgyalás fennmaradó részének megtartása nélkül is. Mivel ezen szakasz előkészítő szakasz is egyben, az ügyész és a védő nem perbeszéd, hanem felszólalás formájában ismertetik álláspontjukat. A vádlottnak viszont nem elég a beismerést megtennie, ezen túl szükséges a tárgyalás jogáról való lemondása is. Kizárólag ezt követően merülhet fel az egyezség megkötése, majd a büntetés kiszabásával az eljárás lezárása.
Abban az esetben, ha a vád tárgya kapcsán a vádlott nem ismeri be bűnösségét, az előkészítő ülés keretein belül felszólalhat és előadhatja bizonyítékait, amelyek a védekezése alapjául szolgálnak. A büntetőeljárás bizonyítási szakaszára hatást gyakorolhat azzal, hogy meglévő bizonyítékok kizárását kéri, illetve újabb bizonyítékok beszerzésére tehet indítványt, vezetve ezzel a tárgyalást felmentése irányába. Amennyiben a vádlott az előkészítő ülésen nem ismeri be bűnösségét, azt az eljárás során a későbbiekben bármikor megteheti.
A beismerő vallomásnak nem kell részletesnek lennie, viszont minden olyan tényre ki kell terjednie, ami a bűncselekmény elkövetése szempontjából releváns.
A sértett oldalát tekintve is tartalmaz szabályokat a törvény, először is azt, hogy ezen szakaszban bejelentheti polgári jogi igényét. Azért van jelentősége ennek a lépésnek, mert ezzel többek között sérelemdíjra lehet jogosult a bűncselekmény pönalizálását követően.
Ritkán, de felmerülhet az az eset az előkészítő ülésen, hogy a bíróság nem fogadja el a vádlott beismerő vallomását. Ez akkor történhet meg, ha a bíróság kérdéseire, például, hogy mikor követte el a vádlott a bűncselekményt, vagy az milyen helyszínen történt, a vádlott által adott válasz nincs összhangban a bizonyítékokból származó tényállításokkal. Mindez felmerülhet akkor, ha a vádlott nem megfelelően ad választ, elferdíti a valóságot vagy hazudik.
Összegzésként szeretném kiemelni, hogy a büntetőeljárás, és ezen belül az előkészítő ülés célja, nem csupán a tárgyalás előkészítése és esetleg a lerövidítése. Bármilyen hosszúra is nyúlik az eljárás, emberek élete függhet és dőlhet el már az előkészítő ülés lefolytatásától is.
