Ajándékot adni és kapni is öröm, azonban az ajándékozás jogi értelemben véve egy szerződés az ajándékozó és a megajándékozott között, amellyel kapcsolatban a Polgári Törvénykönyv szigorú szabályokat rögzít. „Ha az ember kapni akar, adnia kell.” Feltehetőleg ezzel a mondásával Stephen King nem az ajándék visszakövetelésének jogára kívánt utalni, pedig ha belegondolunk, ebben az értelemben is van az idézetben igazság. Milyen esetekben követelhető vissza az ajándék, és mely körülmények zárják azt ki? – a cikkben erre keresem a választ.
A Polgári Törvénykönyv értelmében az ajándékozás egy tulajdonátruházási szándékból kötött ingyenes szerződés. A kontraktus létrejöttében jelentős szerepe van az erkölcsi és az emocionális elemeknek, hiszen a szerződő felek között fennálló bizalmi viszony nélkül az esetek döntő többségében nem születne meg a megállapodás. Ennélfogva az ajándék legfőképp szívből jön, mégis előfordulhat olyan helyzet, amikor az visszakövetelhető.
A létfenntartás veszélyeztetése
Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, amennyiben arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt létfenntartása érdekében szüksége van. A visszakövetelésnek az is a korlátja, hogy az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását sem veszélyeztetheti. További feltétel, hogy csak olyan ajándék követelhető vissza, ami még a megajándékozottnál van. Az is előfordulhat, hogy a megajándékozottnál megvan az ajándékba kapott dolog, azt azonban nem kívánja visszaadni. Ebben az esetben, ha a megajándékozott járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja az ajándékozó létfenntartását, nem köteles az ajándék visszaadására. Ezen lehetőséggel a Ptk. a megajándékozott tulajdonszerzésének véglegességét hangsúlyozza.
Súlyos jogsértés elkövetése
Az ajándék visszakövetelésének következő esete, ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el. A szabályozás ezzel a ponttal is az ajándékozás erkölcsi tartalmát védi. Súlyos jogsértésnek minősül a bűncselekmény elkövetése, továbbá valamilyen jogi kötelezettség megszegése is, ellenben a felek közötti viszony megromlása, a nézeteltérés vagy a tiszteletlenség önmagában még nem elegendő indok arra, hogy az ajándék visszajárjon. Ebben az esetkörben viszont arra is van lehetőség, hogy az ajándék helyébe lépett értéket követelje vissza az ajándékozó.
Meghiúsult feltevés
Meghiúsult feltevés miatt is sor kerülhet az ajándékba adott dolog vagy az annak helyébe lépett érték visszakövetelésére. Ennek feltétele, hogy az ajándékozónak valamilyen várakozása legyen az ajándékozással kapcsolatban, amely feltevés olyan súlyú, hogy nélküle az ajándékozásra sor sem kerülne. Amennyiben ez a feltevés utóbb véglegesen meghiúsul, feltéve, hogy nem az ajándékozó miatt került erre sor, az ajándék visszakövetelhető. Figyelemmel kell arra lenni, hogy a feltevésnek a megajándékozott számára is ismertnek kell lennie, vagyis az ajándékozó titkos feltevései, reményei nem minősülnek ilyennek, továbbá az is szükséges, hogy a feltevés ésszerű és konkrét legyen. Arról, hogy a feltevés mikor tekinthető véglegesen meghiúsultnak a Legfelsőbb Bíróság PK 76. számú állásfoglalása rendelkezik. Ilyennek tekinthető például a várható házasságkötés reményében adott meglepetés, ha a házasságkötésre végül nem kerül sor.
Az ajándék visszaköveteléséhez való jog azonban nem korlátlan. Nincs helye a visszakövetelésnek, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. A törvény kimondja, hogy megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak az számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza. Végezetül az ajándék visszakövetelésének a szokásos mértékű ajándék esetén sincs helye. Az, hogy mi tekinthető szokásos mértékű ajándéknak, több körülménytől függ, de például a gépjármű ajándékozását rendszerint már a szokásos mértéket meghaladó ajándéknak szokták tekinteni.
