November 17.-én fogadta el az országgyűlés a családi gazdaságokról szóló törvénytervezetet. A 2021. január elsején hatályba lépett törvény jelentősen könnyíti a családi gazdaságok adó – és adminisztrációs terheit.
Az új törvény alapján a továbbiakban három szervezeti formából válogathatnak az őstermelők, illetve a családi gazdaságban dolgozó termelők: mezőgazdasági őstermelő, őstermelők családi gazdasága és családi mezőgazdasági társaság
A mezőgazdasági őstermelővé mostantól az válhat, aki 16. életévét betölti, szerepel a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban, és saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat. Ez rögtön egy lényeges változás, hiszen módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény definícióját, amely jóval részletesebben szabályozta a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet: „mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet (a továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytató, ezen tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is, mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében”
Láthatjuk, hogy a mostani hármas kritériumrendszer jóval egyszerűbbé teszi a mezőgazdasági őstermelővé válás folyamatát.
Az adózás szempontjából jelentős lépés, hogy január elsejétől növekszik az adómentességi értékhatár: nem kell személyi jövedelemadót fizetni az őstermelői tevékenységből származó bevételre, ha az nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét.
Továbbá az őstermelői bevétel részeként tekintenek az őstermelői kiegészítő tevékenységből (pl.: agroturizmus) származó bevételre, ha az nem haladja meg az őstermelői tevékenységből származó bevétel egynegyedét. A kapott mezőgazdasági támogatás pedig nem számít majd bevételnek, tehát az adóalap szempontjából nem kell majd figyelembe venni.
Az őstermelők családi gazdasága egy új szervezeti forma, ami az őstermelői és családi gazdasági tevékenység „közös halmazaként” jön létre. A törvény meghatározása szerint az „őstermelők családi gazdasága olyan önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező, legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség, amelynek keretein belül a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket közös gazdaságukban, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.”
A tagok szerződéssel alapítják meg az őstermelők családi gazdaságát; s a közös tevékenység nyeresége és vesztesége is egyenlő arányban oszlik meg a tagok közt.
Adózási szempontból a mezőgazdasági őstermelőknél megszabott érték többszöröződik a résztvevő tagok számával, a kedvezményes adózás felső értékhatára azonban nem haladhatja meg a 4 személyre számított összeget.
A gazdasági társaságok teljesen új minősítő kategóriáját hozza létre a családi mezőgazdasági társaság. Az új törvény szerint a „családi mezőgazdasági társaság olyan, a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő, kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat, amelynek legalább két tagja van, és tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak.”
A nyilvántartásba vételről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dönt.
A családi mezőgazdasági társaság tagjai számára speciálisan biztosított lehetőség, hogy a termőföld-adásvételeknél és –haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog illeti őket.
