SZARKA MARGARÉTA
Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának előírása szerint 2016. november 8-án, kedden az országban megtartják az 58. elnökválasztást. Ezen a napon az egyes államok és egyéb területek lakói megválasztják az elektori kollégium tagjait, akik 2016 decemberében formálisan is megválasztják az elnököt, valamint az alelnököt.
A választhatóság feltételei között szerepel a 35. életév betöltése, a születéstől fennálló amerikai állampolgárság, továbbá, hogy a jelölt 14 éve állandó lakhellyel rendelkezzen az USA-ban. A jelenleg hivatalban lévő Barack Obama azért nem indulhat az újraválasztásért, mert a 22. alkotmánymódosítás értelmében nem lehet elnökké választani azt, akit már kétszer elnökké választottak. Így idén az amerikaiak a republikánus színekben induló Donald Trump, vagy a demokrata párti elnökjelölt, Hillary Clinton mellett adhatják le voksaikat. Ugyanakkor egyik jelölt sem nyeri meg az évszázad népszerűségi versenyét.
A jogász végzettségű politikusnő Hillary Clinton, egykori külügyminiszter és szenátor, mellesleg férje, Bill Clinton elnöksége alatt az Egyesült Államok first ladyje is volt. Komoly kapcsolatokkal rendelkezik mind a bel-, mind a külpolitika területén. Az első nő az Egyesült Államok történetében, aki az elnöki székbe kerülhet, és már ezzel történelmet írt. Bántják azonban életkora miatt, ellenfele szerint már nincs meg benne a kellő életerő. Valós és vélt botrányok is körbelengik személyét. Férje korábbi félrelépése, a személyes e-mail címének a használata külügyminiszterként, illetve a külügyminisztérium reakciója a 2012-es líbiai amerikai konzulátus elleni támadásra mind muníciót adnak ellenfeleinek. Kampányával azonban hangsúlyozza, hogy folytatni szeretné azt, amit az Obama-adminisztráció elkezdett. A munkások, a nők és a diákok mellett is áll, célja, hogy mindenki tisztelje a másikat. A kiskapuk megszünetését ígéri az adórendszerrel kapcsolatban. Az amerikai gazdaság fellendítését az infrastuktúrális beruházások és a minimálbér emelésében valamint a középosztály segítésében látja. Clinton szerint helyre kell állítani a bizalmat a fekete közösségek és a rendfenntartó erők között. Rehabilitációs programokat javasolna a börtönviselt afro-amerikaiaknak és a fegyverviselés szigorítását szorgalmazná. Szerinte szorosabb együttműködésre van szükség a szövetségesekkel a terrorizmus ellen. A hírszerzés támogatására, a muszlim közösségekkel történő erőteljesebb együttműködésre, a NATO szerepének erősítésére fókuszálna
Donald Trump 2015 előtt mint amerikai ingatlanmágnás csak milliárdjairól, felhőkarcolóiról, esetleg tv műsoráról volt híres. Azonban 2015 júniusában bejelentette, hogy elindul az elnökségért és rövidesen a Republikánus párt legerősebb, végül egyetlen jelöltje lett. Sokakban felmerül a kérdés, hogy mennyire komoly ez a politikai kampány. Nem lehet, hogy csak marketingfogás? Akárhogy is van, rengeteg szimpatizánst szerzett, és nem csak az amerikaiak között. A választás közeleg és egyenlőre semmi nem utal arra, hogy Trump meggondolná magát. Nem sajnálja a pénzt a kampányra, a célegyenesben mélyen a zsebébe nyúlt. Donald Trump a külföldre telepedett vállalkozások hazahozatalát, s ezzel sok-sok új munkahely teremtését ígéri a gazdaság fellendítése érdekében. Adócsökkentést és adóegyszerűsítést ígért, ezzel szintén új munkahelyeket és az amerikaiak életszínvonalának javulását is. Határozott ígéretet tett arra, hogy visszavonja, semmissé teszi Obama elnök vitatott egészségbiztosítási reformját, valamint újratárgyalja a szerinte Amerikára hátrányos NAFTA szabadkereskedelmi megállapodást. Egy nagy falat építtetne az amerikai-mexikói határon. A republikánus elnökjelölt megígérte, hogy megvédi az USA-t, visszaállítja a törvényességet és a rendet, mert szerinte erre van szükség. Kétségtelen, hogy ha elnök nem is less, többet nyer ezzel a kampánnyal, mint amennyit veszít. Világhírnévre, befolyásra tett szert és ez akár arra is elegendő, hogy újabb dollármilliádokkal növelje birodalmát.
Muszáj említést tenni még Trump alelnökjelöltjéről Mike Pence-ről is, aki Indiana állam republikánus kormányzója. Pence szociális kérdésekben nagyon konzervatívnak számít, nem lelkesedik a melegek egyenjogúságáért, ellenzi az abortusz szabadságát. Kötelező a másik oldal alelnökjelöltjét is bemutatni, aki nem más, mint Tim Kaine. Az 58 éves, spanyolul is beszélő virginiai szenátor kifjezetten aktív volt az iráni atommegállapodás megkötésében, liberális politikusként nem bevándorlásellenes, és bár katolikusként személyesen ellenzi az abortuszt, politikusként támogatta az ehhez fűződő jogokat. Kaine sokat segíthet Clintonnak Virginiában, ami egy billegő állam.
Már nem kell sokat várni, hiszen november 8-án kiderül, hogy kiben bízik jobban az amerikai lakosság, de lássuk be egy ilyen esemény nemcsak őket, hanem az egész világot foglalkoztatja. Az eddigi felmérések szerint Clinton jár elöl, és az elnökjelölti vitán is szépen szerepelt bebiztosítva helyét, de persze sosem lehet biztosat mondani. Egy biztos, a fejleményekről az sem marad le, akit esetleg nem érdeklődik a választás iránt, hiszen nincs olyan nap, hogy ne jelenne meg valamilyen hír erről a világsajtóban. A végeredmény pedig főleg szenzációnak számít majd!
