HANICH VERONIKA
- július 5-től december 31-ig a Budai várban, a Honvéd Főparancsnokság épületében tekinthető meg Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek kiállítása. A tárlat egyik különlegessége, hogy több múzeum gyűjteménye most együttesen látható. Festmények érkeztek többek között a Magyar Nemzeti Galériából, Pécsről, Debrecenből, Pozsonyból, Miskolcról, és természetesen magángyűjtőktől is.
Csontváry Kosztka Tivadar a XIX. század második felének és a XX. század első felének egyik legnagyobb alkotója. Csontváry eredetileg gyógyszerész diplomát szerezett és csak a negyvenes éveitől kezdett el komolyabban foglalkozni a festészettel. Stílusát körülbelül az impresszionizmushoz és a posztimpresszionizmushoz sorolhatjuk. A művész életében az igazán nagy elismerést nem kapta meg, halála után, azonban emlékkiállításai jelentős sikert arattak mind a magyar és mind a külföldi közönség előtt.
A Magányos cédrus – Csontváry géniusza című életmű kiállítás festményei összesen tizenhét teremben láthatóak. A képeket nem időrendben ismerhetjük meg, hanem témák szerinti csoportosításban. Az első teremben klasszikus portréit mutatják be. Itt látható Csontváry két önarcképe is, egy 1893-ból és egy másik 1896-ból. A művész portré festményeivel azt szerette volna bemutatni, hogy az arckifejezéseink, a mimikánk milyen sok dolgot elárul rólunk, a hangulatunkról, a gondolatainkról, valami iránti tetszésünkről vagy éppen nem tetszésünkről.
Sokan talán nem is gondolnák, milyen fontos szerepet tölt be festészetében az állatokról készült képei. Legkiemelkedőbb például a Pillangók, az Őz, a Tövisszúró gébicsek című festményei. Jellemző ezekre az alkotásokra a részletgazdagság és szinte mindegyiken az állatok felett a távlatot adó égbolt is hangsúlyt kap.
Csontváry a Dalmát, a mediterrán tájakat nagyon kedvelte és ez több művén is visszaköszön. A bosznia-hercegovinai Mostar város híres hídjáról számos képet készített különböző perspektívákból. A magyar Hortobágyról készült festményei közül az egyik leghíresebb a Vihar a nagy Hortobágyon, ahol a vidék jellegzetes és tipikus alakjai is feltűnnek: szürke marhák, fehér pulikutya, lovak, csikósok és természetesen a Kilenclyukú híd is.
Betekintést nyerhetünk abba, mit jelentett a művésznek a fény és a Nap motívuma. A Nap, a Hold, a csillagok világosságot adnak az embereknek. Csontváry ezekkel a képekkel a fény és az árnyék, a sötétség és a világosság közötti ellentétet, valamint az ebben rejlő szépséget szerette volna megmutatni. A történeti-, háborús időket és romokat egy különös kontrasztként elevenítette meg. Műveiben szembeállította Isten alkotta dolgokat, amik elpusztíthatatlanok és az ember alkotta építményeket, amik viszont lerombolhatóak.
A festmények mellett, kései rajzait is megtekinthetjük. Csontváry élete vége felé már csak rajzolt, terveket készített festményekhez, azonban ezek már nem készültek el.
Az utolsó teremben már csak két festményt láthatunk, a Zarándoklás a cédrushoz Libanonban és a tárlat névadó és egyben leghíresebb festményét A magányos cédrust. A cédrus, mint motívum Csontvárynál több dolgot is jelent. Egyrészt az elhagyatottságot, egyedüllétet, kivételességet másrészt a magyar nemzetet is jelképezi, azonosítható magával az emberiséggel és a fa megszemélyesítheti a kezdetet és végzetet is. Csontváry sajátos művészeti stílusa és élete ezzel a két képpel teljesedett be igazán.
A szervezők a kiállítás mellett egyéb programokkal és kiegészítőkkel is készültek. A termek mindegyikében tájékoztató szövegeken keresztül ismerhetjük meg a festő életét és műveinek mondanivalóját. Interaktív képernyőkön megnézhetjük azokat az országokat, városokat, amikről Csontváry képeket készített. Néhány perces filmspotok is készültek a festő életéről, értékrendjéről és világnézetéről. A tárlat végén olyan kortárs alkotók munkájába is bepillanthatunk, akiket Csontváry ihletett. Mai cédrusok címmel többek között Bukta Imre, Csurka Eszter, feLugossy László, Galambos Áron, Keserü Ilona, Kis Róka Csaba, Szűcs Attila munkáját láthatjuk, valamint Mátrai Erik Fényfolyosóját, ami két kiállítótermet köt össze.
A Honvéd Főparancsnokság épületében a múzeum keddtől vasárnapig, 10-18 óráig várja a látogatókat.
Ha van kedvetek és időtök engedi, ne hagyjátok ki!
