GALIGER ENIKŐ

Nagy gondban van az ember, ha egyetemistáknak szeretne kortárs színházat ajánlani. Még akkor is, ha egy tíz éves múltra visszatekintő fesztiválról van szó, a többség fanyalogva fordul el, és elzárkózik ettől a világtól. Pedig ki más érthetné meg a fiatal drámaírókat, rendezőket és underground társulatokat jobban, mint saját kortársaik, akikkel együtt élik meg koruk problémáit, társadalmi kérdéseit?

Ezért bátorítanék mindenkit, és ajánlanám a figyelmetekbe a november végén, december elején megrendezésre kerülő 10. Kortárs Drámafesztivált, mely programjában mind magyar, mind nemzetközi produkciókat felvonultat. Higgyétek el, megéri rávenni magunkat, és nyitni kicsit a kortárs színház felé, hiszen ők a mi korunk, valóságunk egy kis szeletét tárják a szemünk elé, a mi problémáinkra keresik velünk együtt a megoldást.

Elsőként vegyük is sorra rögtön a magyar programot!

(Egy óra tizennyolc perc)

Kilenc darabot választott ki a felkért négy válogató, akiknek bevallott szempontjuk volt a külföldi szakemberek érdeklődését felkelteni a hazai produkciókkal a magyar színház felé, hiszen a fesztivál idejére, hazánkba érkezik sok német (többek közt a Wiesbadeni Biennálé egyik szervezője), kínai, holland, cseh, finn, stb. dramaturg, kritikus és szakíró. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy ők vajon mit fognak megérteni az előadásokból? A fesztivál szervezőinek anyagi kerete, idén ha lehet még szűkösebb, mint eddig bármikor. Dr. Mayerné Szilágyi Mária, a fesztivál igazgatója, a szerdai sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a civil kezdeményezésre létrejött és nagysikerű rendezvény állami támogatása a tavalyi 20-22 millió forinthoz képest idén a Nemzeti Kulturális Alaptól 4 millió forintra csökkent, emellett pedig egy-egy előadásra 6-800 ezer forintot nyertek meg. Így leginkább arra költöttek (miután az előadásokat megvásárolni ennyi pénzből képtelenség), hogy a darabok feliratozva legyenek, és hogy az angol nyelvű szöveget aztán szövegkönyv formájában ki is adják. November 30-án tehát este fél 7-től a Gödör Klub ad otthont Székely János: Caligula helytartója c. darabjának, 9-től pedig a Kamrában lesz látható Nádas Péter Szirénének c. műve. December elsején négy előadás lesz, az első a Kolibri Pincében A gyáva, majd a Katona József Színházban Flaubert-Forgách: Dilettánsok, a Szkéné Színházban Pintér Béla: Kaisers TV, Ungarn, este fél 11-től pedig a MU Színház, Szputnyik Műhely gondozásában Tasnádi István: Hogyishívják munkacímmel ellátott előadása kerül terítékre. Másodikán a Stúdió K Színházban Csáth Géza-Mezei Kinga: Józanok csendje c. darabja lesz látható. Harmadikán, a zárónapon, délelőtt 11-től a MU Színház ad otthont a Korijolánusznak, délután 3-tól a Nemzeti Színház Gobbi Hilda termében Závada Pál: Magyar ünnep, 7-től a Nemzeti Színház Nagytermében Mohácsi-Mohácsi-Kovács: Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe c. darabja lesz látható, nem a magyar program részeként pedig ajánlott 6-tól a Trafóban Kárpáti Péter: A pitbull cselekedetei c. darabja.

(Egy óra tizennyolc perc)

A nemzetközi program idén a dokumentarista színházra helyezi a hangsúlyt, melynek gyökerei Oroszországba nyúlnak vissza, bölcsője pedig nem más, mint a most hazánkba látogató, 2001-es alapítású Teatr.doc, akik az Egy óra tizennyolc (perc) c. darabot (Trafó, december 2. és 3.) hozzák magukkal. Az előadás egy orosz jogász, Magnyickij, halálának történetét dolgozza fel, oly módon, hogy a darabban „megszólaltatják” az ügyben szereplő ügyvédet, bírót, ügyészt, stb. (akit érdekel az akkoriban nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot keltő történetről készült közel 60 perces film, megtekintheti itt). A darab szerves része az előadás utáni beszélgetés, párbeszéd indítása a problémákról, nem csak a színész és közönsége közt, hanem a társadalomban is, ezzel segítve a feldolgozását egy-egy problémának, traumának. A másik külföldi darab, Alina Serban Felelősségem tudatában kijelentem, amely a román roma származású írónő előadásában jelenik meg előttünk november 28-án a MU Színházban este 8-tól. A szerző életének történetét meséli el közönségének szikár módon, a legkevésbé sem arra törekedve, hogy szánalmat ébresszen.

(Felelősségem tudatában)

A harmadik nemzetközi darab úgy külföldi, hogy magyar. Ezt a szervezők úgy oldották meg, hogy Elzbieta Chowaniec: Gardénia c. művét négy kiváló magyar színésznő adja elő (Urbanovits Krisztina, Száger Zsuzsanna, Bartsch Kata, Spiegl Anna). A négy nő egymás női felmenői, akik a tér-idő furcsa színházi trükkjeinek köszönhetően most együtt láthatóak a színpadon és így mesélnek a közönségnek életükről, áttekintve gyakorlatilag az egész huszadik század történelmét.

(Gardénia)

Nincs más hátra ezek után, mint kiválasztani a legérdekesebbnek tűnő előadást és ellátogatni rá egy nagy adag reménnyel, hogy tetszeni fog, bizalommal a kortársak felé, hogy a mi nyelvünkön beszélnek és befogadni azt, ami ott akkor egyszeri és megismételhetetlen, az Előadást.