Az új technológiák sok mindenben megkönnyítik az életünket, azonban számos veszélyforrással is számolnunk kell használatuk során. Bizonyos biztonsági intézkedések rendelkezésünkre állnak, azonban egy átlagos felhasználó nagy valószínűséggel nem fogja ezeket igénybe venni. Ez lehet a tájékozatlanság, a folytonos rohanás vagy a körülmények nem megfelelő felmérése miatt. A kiberbűnözés mindenhol ott van, de lehet ellene védekezni.
Pontosan mi is az a kiberbűnözés? Minden olyan bűncselekmény, amely számítógépet, hálózati eszközt vagy hálózatot érint. A Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezmény (Convention on Cybercrime, Budapesti Egyezmény) a kiberbűnözés fogalmát nem határozza meg, de útmutató jelleggel a bűncselekményeket a következőképpen csoportosítja:
- számítástechnikai rendszer és a számítástechnikai adatok hozzáférhetősége, sértetlensége és titkossága elleni bűncselekmények,
- a számítógéppel kapcsolatos bűncselekmények,
- a számítástechnikai adatok tartalmával kapcsolatos és szerzői vagy szomszédos jogok megsértésével kapcsolatos bűncselekmények.
A kiberbűnözés elsősorban anyagi jellegű, a legtöbb bűnöző pénzért dolgozik, azonban vannak olyanok is, akik csak a saját szórakozásukra törnek fel szervereket, illetve tesznek kárt mások adataiban és fájljaiban. A támadók adathalász webhelyeket, rosszindulatú linkeket és mellékleteket tartalmazó e-maileket használhatnak, hogy banki információkat lopjanak el vagy szervezeteket zsaroljanak.
Egyes európai országokban a kiberbűnözés az összes elkövetett bűncselekmény felét teszi ki. A számítástechnikai bűnözés megelőzése és az ellene folytatott küzdelem érdekében az Európai Unió átfogó kiberbiztonsági politikát dolgozott ki. Az európai kibertámadásokkal szembeni védelmet növelő kiberbiztonsági törvény 2018 májusában lépett hatályba. 2022 novemberében a Parlament elfogadta a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelvet (NIS2), amely átfogó szabályokat tartalmaz az uniós ellenállóképesség erősítésére.
Természetesen a kiberbűnözés Magyarországon is jelen van. Olcsó webáruházak, ahonnan az áru rossz minőségben, vagy egyáltalán nem érkezett meg, nagy összegű nyereményre vonatkozó ígéret, hatalmas nyereséggel kecsegtető befektetések, zsarolóvírusok, amelyek lezárják a rendszert pénzösszegért cserébe. Csak néhány példa olyan esetekről, melyeknek számos magyar lakos áldozatul esett már. A 2015-ben megalakult Nemzeti Kibervédelmi Intézethez fordulhatunk a digitális visszaélések esetén. Az NKI az alábbi esetekben nyújt segítséget:
- Vírusfertőzés az otthoni elektronikus eszközökön;
- Adathalász üzenetek vagy adathalász weboldal észlelése;
- Sérülékenység észlelése egy kormányzati weboldalon.
Mit tehet az, aki kiberbűncselekmény áldozatává vált? Azonnali feljelentés mellett célszerű értesíteni az NKI-t, illetve érdemes megbízni egy képzett büntetőjogi ügyvédet, hogy az ügy felderítésében aktív szerepet töltsön be. A sértettet így az alábbi jogosultságok illetik a hatályos büntetőeljárási törvény alapján: többek között bizonyítékot terjeszthet elő, a párbeszédek során felszólalhat, a bűncselekménnyel kapcsolatos ügyiratokat -a törvényben meghatározott kivételekkel- megtekintheti, jogorvoslattal élhet, illetve a bírósági eljárásban magánfélként polgári jogi igényt érvényesíthet. A bankszámlával összefüggő bűncselekmény esetén a pénzintézetet is értesíteni kell, hiszen a kártya letiltásával további bűncselekmények elkerülhetők, illetve bizonyos esetekben kártalanításra köteles az adott pénzintézet.
Mit tehetünk azért, hogy megőrizzük biztonságunkat? Óvatosnak kell lennünk a spamnek tűnő SMS-ekkel, e-mailekkel, telefonhívásokkal. Mindig próbáljunk biztonságos hálózatra csatlakozni, jelszavainkat frissítsük, cseréljük, készülékeinket védjük a vírusoktól, frissítsük telepített alkalmazásainkat. Internetes vásárlás esetén olyan bankkártyát ne használjunk, amin a teljes megtakarításunk van, kérjünk értesítést a számlán történő pénzmozgásokról. Ahol lehet, érdemes beállítani a kétlépcsős hitelesítést, hogy adatainkat a lehető legjobban tudjuk védeni. Rendkívül fontos és hasznos dolog a biztonsági mentés. Weboldalak esetén egy kibertámadás esetén, vagy egy rosszul sikerült frissítés után nagyon jól jöhet egy korábbi verzió visszaállítása, de magánszemélyek számára is hasznos lehet főleg, ha egy másik elkülönített hálózatra történik az adatok lementése. Ekkor egy esetleges támadás nem tud átterjedni a biztonsági mentésre.
Sajnos az nem megfelelő kifogás a biztonsági intézkedések elhanyagolására, hogy ,,velem ez úgysem történik meg”. A kiberbűnözés egyre gyakoribb jelenség, akárki áldozatául eshet egy hacker-támadásnak. A rohanó világban néha álljunk meg, és tegyük biztonságosabbá az adatainkat, hogy megnehezítsük a hozzáférést a személyes szféránkhoz.
