2012. május 24-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Idegen Nyelvi Lektorátusa konferenciát szervezett „Jogi és közigazgatási szaknyelv a munkaerőpiac szolgálatában – kompetencia, karrier, nyelvtechnológia” címmel.

Rövid beszámolómat azzal kell kezdenem, hogy évek óta nem volt szerencsém ilyen kellemes hangulatú, jól megszervezett konferencián részt venni, nem is beszélve mindarról az értékes információról, amit az előadások nyújtottak az érdeklődő számára.

Én személy szerint, mint nyelvtanár és a jogi nyelv iránt komoly érdeklődést mutató szakember, nagy örömmel hallgattam azokat az előadásokat, amelyek arra tértek ki, hogy mennyire szüksége van a fiatal végzős hallgatóknak, hogy saját szakterületükön magabiztos nyelvi készségekkel bírjanak. Sajnos arról is szót kellett ejteni, hogy mennyire nincs meg a lehetőségük arra, hogy ezt e nyelvtudást megszerezzék manapság. Valamint, hogy mennyire nem nyitott és magabiztos a magyar társadalom arra (még mindig – bár a rendszerváltás óta jelentősen javult a helyzet), hogy nyelveket merjen tudni és használni (Dr. Einhorn Ágnes, Miskolci Egyetem BTK, egyetemi docens).

Bíztató azonban, hogy az egyetem más egyetemekkel együttműködésben nagyon komoly munkát végez, hogy legalább a felsőoktatásban pótolni lehessen ezt a hiányt és tudatosítsák a munkaerőpiac ezen igen magas szintű elvárását a jogi hallgatókban. Valamint, hogy megteremtsék az egységes mérési, vizsgáztatási lehetőség alapjait a jogi és államtudományi területen (Dr. Warta Vilmos, PTE ÁOK és ETK PROFEX Nyelvvizsgaközpont Igazgatója).

Dr. Tóth Ádám, a Közjegyzői Kamara Elnökének előadásából, a sok érdekes és értékes információ közül kiemelném, hogy azt, hogy a magyar szakmai és munkaerő piaci környezetben mennyire fontos lenne arra figyelmet fordítani, hogy a lingua francaként használt angol nyelv kulturálisan, jogilag mennyire eltérő a magyar jogtól és szokásoktól.

Tanulságos bár sok kérdést felvető volt Dr. Törökné Dr. Szilágyi Katalin, NEFMI, Oktatási Nemzetközi Főosztályvezető előadása az új nemzeti alaptanterv nyelvoktatásra vonatkozó változásairól és terveiről. Rendkívül ígéretesnek tűnő terveket vázolt fel különösen az iskolák közötti átjárhatóságról a nyelvtanítást illetően, az érettségi és az egyetemi nyelvi/szaktárgyi záróvizsgával kapcsolatban, valamint arról, hogy a tanárképzést kivennék a bolognai rendszerből és visszaállítanák az 5 éves képzést, amit egy 1 éves gyakorlati időszakkal egészítenének ki.

Véleményem szerint nagyon nagy szükség lenne egy jó szervezett, tudatos tanárképzésre, ahol nem csak a hallgatók tárgyi tudása kerül mérésre, hanem az is, hogy személyiségük, beállítottságuk, elhivatottságuk valóban alkalmassá teszi-e őket a tanári pályára!

Sajnos más irányú elfoglaltság miatt a szekcióüléseken (szakmódszertan, karrier és nyelvtechnológia, mobilitás, oktatási informatika) nem tudtam részt venni. Rendkívül sajnálom! Szándékomban áll azonban a szervezőktől beszerezni egy-egy rövid összegzést, jegyzetet az ott folytatott szakmai munkával kapcsolatban. Amennyiben igény van, rá szívesen megosztom a kollégákkal.